5 talált cikk a közmű-üzemeltetés , beruházás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen – közcélú adomány-ként – átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt – és még fel nem oldott – elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.

Kérdés: Szennyvízhez, szennyvíztisztításhoz használt viziközművet az önkormányzat többször, szakaszonként más időpontban felújította, majd bérbe adta egy kft.-nek. Visszaigényelhetjük-e a felújítás során kifizetett áfát? A kft. tovább bérbe adhatja-e a közművet?

Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?