6 talált cikk a kata , GYES , beruházás kifejezésre

Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?

Kérdés: Önkormányzatunk épületének felújítása 4 éve befejeződött. A használatbavételi engedély megadása a parkoló hiánya miatt húzódott idáig. A 2014-es nyitás során a befejezetlen beruházások között már nem szerepel a főkönyvi könyvelésben adat, tehát 2015-ben sem. Hogyan tudom ráaktiválni az épületre a felújítás értékét? A kataszterbe most került feladásra, az engedély megadását követően. Így viszont nincs meg az egyezőség a kataszter és a könyvelés között. (A könyvelést 2014-ben vettem át.)

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a közcélú adományozásra vonatkozó előírása nem kizárólag akkor alkalmazandó, ha az adott térítésmentes termékátadás maradéktalanul megfelel a közcélú adomány Áfa-tv.-ben meghatározott fogalmának. E rendelkezés olyan esetben is alkalmazandó, ha más jogszabály az adott térítésmentes esetre az Áfa-tv. közcélú adományozására vonatkozó előírásainak alkalmazását írja elő. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz Vktv., amelynek 8, 10, illetve 79. §-a egyes térítésmentes ügyletek tekintetében kimondja, hogy azok általános forgalmi adózás szempontjából közcélú adománynak minősülnek. Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver esetében is alkalmazható-e a fenti szabály, vagy az csak a víziközmű-hálózat térítésmentes átvételére vonatkozik?

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?