4 talált cikk a bevallás , előirányzat , besorolás kifejezésre

Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)

Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, felada­taik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?

Kérdés: Lehet-e önállóan gazdálkodó az a többcélú intézmény (óvoda, közösségi ház, konyha és könyvtár), amely nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel az Ávr. 10. §-ában foglaltakra figyelemmel?