10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
2. cikk / 10 Terembérbeadás
Kérdés: A művelődési ház és az iskolaépület egyes termeinek bérbeadásánál a következő SZJ-számot használjuk: 70201. Kérdésem, hogy a terembérbeadás tevékenységtől függetlenül milyen áfakulccsal adózik?
3. cikk / 10 Ingatlanhasznosítás áfája
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?
4. cikk / 10 Művelési ág alól kivett beépített terület
Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: - Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? - Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? - A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? - Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? - Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
5. cikk / 10 Reklámfelület bérbeadása
Kérdés: Ingatlanunkon bérleti díj ellenében plakátragasztó reklámtábla elhelyezésére kötöttünk szerződést. A reklámtábla a bérlő tulajdonát képezi, lebontásakor a bérbe vett terület helyreállítása a bérlőt terheli. A számlázandó bérleti díj áfás, vagy tárgyi adómentes?
6. cikk / 10 Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?
Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
7. cikk / 10 Sportcsarnok bérbeadásának áfája
Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?
8. cikk / 10 Nővérszálló és szolgálati lakás áfabesorolása
Kérdés: Kórházunk dolgozói részére az intézet területén elhelyezést biztosít nővérszálló, illetve szolgálati lakás formájában. Ezek a szolgáltatások tárgyi adómentesek-e, és mi az SZJ szerinti besorolásuk? Továbbá kérjük tájékoztatásukat a rendelőintézet helyiségeinek (magánrendelőnek, büfé stb.) bérbeadásával kapcsolatban. Milyen adómértékkel kell számláznunk?
9. cikk / 10 Egyes szolgáltatások áfakulcs szerinti besorolása
Kérdés: Milyen áfakulcs terheli az iskolai büfé bérbeadását; a közterület-használati díjat; a lakás iroda célú bérbeadását; a garázs bérbeadását; a munkásszállón férőhely-biztosítást; a szolgálati lakás bérbeadását; az építési telek bérbeadását; a tornaterem bérbeadását szórakoztató rendezvény céljára; a lakás lakás célú bérbeadását; az üzlet bérbeadását; az építési telek eladását; a lakóingatlan eladását?
10. cikk / 10 Ingatlankezelés szolgáltatás adózása
Kérdés: Vegyes hasznosítású ingatlanokkal rendelkezünk. Milyen áfamértékkel adózik az ingatlankezelés, ha az ingatlanban nem csak lakások vannak?