Építési telek áfája

Kérdés: Az önkormányzat (2-es adószámú) kivett közterületű besorolással rendelkező földterületet vásárolna egy vállalkozástól. Ebben az esetben a cég (2-es adószámú) fordított áfás számlát állíthat-e ki az önkormányzatnak a vásárlásról, vagy csak egyenes áfásat? Valamint ez a tevékenység jelen esetben áfásnak minősül-e egyáltalán? Az előzetes szerződésben foglaltak szerinti leírás idézése: "Eladó nyilatkozik, hogy az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával élt. Ennek megfelelően a vevő az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fordítottáfa-bevallási és -fizetési szabályok szerint a fent meghatározott vételár áfaösszegét megfizeti. Erre tekintettel az eladó által kiállított számla összege az általános forgalmi adót nem tartalmazza; a vevő a jelen szerződés rendelkezései szerint a vételárat az eladónak, míg az általános forgalmi adó összegét az adóhatóság részére köteles megfizetni."
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanok értékesítésekor a következő feltételeket kell vizsgálni:1. Az ingatlan beépített vagy beépítetlen?2. Ha beépítetlen, akkor építési telek vagy építési teleknek nem minősülő földterület?3. Ha beépített, akkor új vagy újnak nem minősülő?4. Az eladó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, de nem tekinthető feltétlenül ingatlan-bérbeadásnak. A tevékenység megítélése, pontos besorolása a felek közötti szerződés alapján lehetséges. Az üzemeltetésbe adás ugyanakkor, hasonlóan az adókötelessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Németországból vásárolt személygépkocsi áfájának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletekben az alábbiakra kell figyelemmel lennie.Az Áfa-tv. a személygépkocsit a Kereskedelmi Vámtarifa 2002.július 31. napján hatályos besorolási rendje (továbbiakban: vtsz.) segítségévelhatározza meg. Ennek megfelelően a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Részleges áfalevonási tilalom alóli mentesülés telefonszolgáltatás esetén

Kérdés: Mire vonatkozik az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésben foglalt részleges levonási tilalom? Pontosan hogyan kell kiszámolni a 30 százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...kell vizsgálnia. Mivel atörvény a tétel pontos fogalmát nem definiálja, egy tételnek tekinthető azadott időszakban az ugyanazon besorolási számú szolgáltatások összege, vagy azegyes fővonalakhoz kapcsolódó fogyasztás. Itt lényegében az adóalany dönti el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...E tevékenységek nem feltétlenül esnek egybe a 2003-ban közigazgatás címén tárgyi adómentes tevékenységgel, mivel 2004-ben a statisztikai besorolás nem játszik szerepet. Így előfordulhat, hogy a 2003-ban adóköteles tevékenység (pl. földhivatali igazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Adó visszaigénylése tárgyi eszköz beszerzése esetén

Kérdés: Intézményünk részletfizetési konstrukcióban vásárolt nagy értékű tárgyi eszközt. Az első részszámlával átutaltuk az áfa teljes összegét is. Az eszköz teljes értékét állományba vettük. A tárgyévre fennmaradt 3 részletet hol lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a teljes vételár (ellenérték) 20 százalékát – feltéve, hogy a tárgyi eszköz 25 százalékos besorolás alá tartozik – egyenlítette volna ki. Ez azt jelenti, hogy az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...SZJ-szám alá tartozó szolgáltatásról (telefonszolgáltatásról) van szó. Egyik aspektusból vizsgálva egy tételnek számít az ugyanazon besorolási számú szolgáltatás, így az adóalany adóelszámolási időszakában beérkező összes számlájában szereplő ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.