10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Hibajavítás, ingatlanértékesítés
Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?
2. cikk / 10 Következő évet terhelő kötelezettségvállalás
Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!
3. cikk / 10 Közszolgálati tisztviselők képzettségi pótléka
Kérdés: Kaphat-e képzettségi pótlékot az a köztisztviselő, aki könyvelői munkakörben, vállalkozói mérlegképes bizonyítvánnyal látja el a munkáját? A besorolásához szakirányú érettségi bizonyítvány volt a követelmény.
4. cikk / 10 Összesítő feladások
Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
5. cikk / 10 Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása
Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
6. cikk / 10 Kötelezettségvállalások
Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
7. cikk / 10 Egyéb ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetménynövekedésre való jogosultsága
Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, feladataik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?
8. cikk / 10 Képzettségi pótlék visszavonása
Kérdés: A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése a képzettségi pótlékkal kapcsolatosan az alábbiak szerint rendelkezik. A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg. Jól értjük, hogy az "állapíthat meg" kifejezés egyben azt is jelenti, hogy a korábbi jogszabály alapján megállapított képzettségi pótlék bármikor visszavonható?
9. cikk / 10 Képzettségi pótlék megállapítása
Kérdés: Önkormányzatnál pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként dolgozom, de a gazdálkodási ügyintézői feladatokat is ellátom (beruházás nyilvántartása, állományba vétel, tárgyi eszközök nyilvántartása). Közgazdasági szakközépiskolai végzettségem van. 1990-ben szakvizsgát tettem középfokú tervgazdasági és beruházási szakmai tanfolyamon. Abban kérem állásfoglalásukat, hogy besorolásomnál figyelembe kell-e venni a 30%-os képzettségi pótlékot.
10. cikk / 10 Köztisztviselők képzettségi pótléka
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy körjegyzőségen, ahol a jegyző szerint kormányrendelet írja elő, hogy a munkakör betöltéséhez mérlegképes végzettség szükséges. Ezért nem jár a képzettségi pótlék. Ezek szerint elképzelhető, hogy van egy emelt szintű végzettségem, és mégis a besorolás alapján annyi munkabér jár, mint egy sima gimnáziumi érettségivel rendelkező köztisztviselőnek?