7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Köztisztviselő besorolása
Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?
2. cikk / 7 Köztisztviselő téves besorolása – igényérvényesítés
Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.
3. cikk / 7 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
4. cikk / 7 Közalkalmazottak előresorolása
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?
5. cikk / 7 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak 3 különféle diplomája és 2 középfokú nyelvvizsgája van. Ezeket mind tudja hasznosítani munkavégzése során. Hogyan kell őt besorolni? Egy másik dolgozónak is van 2 diplomája, amiből az egyik nyelvtanári, így a nyelvet is tudja hasznosítani. Őt hogyan kell besorolni?
6. cikk / 7 Vezető túlórája
Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?
7. cikk / 7 Rekreációs szabadság és felmentés
Kérdés: Megilleti-e a rekreációs szabadság 39 év közszolgálati jogviszony után azt a köztisztviselőt, aki előrehozott öregségi nyugdíjas lesz? A Ktv. 41. § (1) bekezdése alapján minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 6 hónap jár. Ez 3x6 havi, vagy csak 1x6 havi? Ha a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjba vonul, felmondhatnak-e neki? Ha felmondanak, jár-e a felmentés a munkavégzés alól, és az mikortól vehető igénybe?