Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...elvégezni.A társulás önálló jogi személy, a társulás könyveiben kell a társulás vagyonát nyilvántartani. A társulás mérlegében és beszámolójában szerepel a társulási vagyon.2. A társulás önálló jogi személy, adóalany az apportba adott alapító vagyoni után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Idegen épületen végzett felújítás

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Pályázatokból nyert tavalyi támogatásokat a veszélyhelyzet miatt ebben az évben sem tudjuk felhasználni, miközben a felhasználást a 04-es táblában fel kell könyvelnünk. Mi a teendő az áthúzódó pénzmaradvány összegével?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 44. §-a (2) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét az előző évi beszámoló elkészültét követően teljesítésként nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Maradványelszámolás

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
Részlet a válaszából: […] ...le. Amennyiben akkor nem a fentebb említett rendelet szerint került megállapításra a maradvány-igénybevétel összege, hanem a 2013. évi beszámolóban meghatározott összeget könyvelték le, és ez nem került rendezésre, akkor a maradványelszámolás éveken keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Pályázat

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében egy beruházást valósított meg. Az első fizetési kérelemben szereplő támogatás 2013. december 31-ig megérkezett a számlánkra. A 2013. december 31-i mérlegben a nemzetközi támogatási programok miatti rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatásra került a 2013-ban megkapott támogatás összege, mivel a jogszabályok szerint a beruházásnak 5 éves fenntartási kötelezettsége van. A rendező mérlegben továbbra is kötelezettségként kell nyilvántartani ezt az összeget, vagy a 0. számlaosztályba kell átvezetni a 2013. 13 időszakban a támogatásiprogram-előlegek és az előfinanszírozás miatti kötelezettségekhez hasonlóan?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti a pályázat szerint, hogy a beruházás 5 évig nem idegeníthető el, és a fenntartásra céltartalékot kell képeznie.Mivel a beszámolóban a támogatási program előlege miatti kötelezettséghez (4491 főkönyvi szám) hasonló módon kezelték a kapott összeget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Európai uniós pályázatok elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a TÁMOP-pályázat elszámolása, azon belül pedig az utófinanszírozott pályázatok előlegének kezelése a számvitelben, hogyan történik az elkülönített számla használata és az uniós támogatás pénzforgalmi elkülönítése, a pályázati pénz utolsó összegének megelőlegezése?
Részlet a válaszából: […] ...utalják át a célelszámolási számlára, és ott tartják.Év végén az önerőrész-felhasználást végleges kiadásként kell a beszámolóban kimutatni, az előlegfelhasználást pedig a 4491-es Támogatási program előlege miatti kötelezettségei számlán, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőkkel szembeni követelés esetén a vonatkozó számlákkal való egyeztetést jelenti. Az egyeztetéskor mutatkozó különbözetet az éves beszámoló elkészítése előtt tisztázni kell. A tisztázás érdekében lehetőség szerint ismételten meg kell keresni a vevőt írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Pénzmaradvány

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, de önállóan működünk és gazdálkodunk. 2011-ben az önkormányzattól támogatást kaptunk. Ez a költségvetésünkben szerepelt. Ebből a támogatásból ötmillió forintot nem kaptunk meg. A beszámoló 29-es űrlapján ki nem utalt támogatásként szerepelt a 24. sorban. 2012-ben az önkormányzat az elő­irányzat-módosításban szerepelteti, mint pénz­maradványt a bevételi oldalon, és pénzmaradvány-átadást a kiadási oldalon. Ezzel az eredeti elő­irányzatot megemelte. Szeretném tudni, hogy ez jogos-e? Nem lesz-e rossz év végén a beszámolónk, mivel ezt az összeget elvonták, és nem is fogja intézményünk megkapni?
Részlet a válaszából: […] ...ötmillió forintot nem kaptak meg, akkor ez alulfinanszírozásként jelenik meg a költségvetési szervnél, és ez szerepelt is a beszámoló 29-es űrlapjának 24. sorában.Az alulfinanszírozást az önkormányzati intézménynek a következők szerint kell elszámolnia 2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Támogatási program előlege miatti kötelezettség

Kérdés: Intézményünk a TÁMOP-5.3.1 európai uniós pályázat kedvezményezettje 79 000 ezer Ft értékben, amiből 27 666 ezer Ft előlegben részesültünk. Az előleget nyilvántartásba vettük a 4491. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán. A pályázat folyamán már kétszer történt elszámolás, aminek alapján az ESZA átutalt 19 000 ezer Ft-ot. Hogyan alakul év végén a 4491. számla egyenlege? (Az egyik szaklapban olvasottakat úgy értelmeztük, hogy csak az elköltött összeg a kötelezettség, talán nem is kellene az előleget a 4491-en nyilvántartani?)
Részlet a válaszából: […] ...minősítette, és a pénzt el is utalta.A támogatási program előlege miatti kötelezettséget az évvégi költségvetési beszámolóban a rövid lejáratú kötelezettségek között, a 114.sorban kell feltüntetni.Ha a támogató a felülvizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] ...osztályozási rendnek megfelelően. A számlák megnyitásánál ésvezetésénél azonban figyelemmel kell lenni a költségvetési beszámoló kiegészítőmellékletét képező – 75. számú "Intézményi előirányzatokkötelezettségvállalásának alakulása", – a 76...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
1
2