Intézményi átszervezések és összevonások

Kérdés: A megyei önkormányzat mint intézményfenntartó 2009. október 1. napjával megszüntette a fenntartásában levő kórházakat mint intézményeket, és helyettük a feladat ellátására nonprofit vállalkozásokat alapított. Az intézmények megszüntetése során a fenntartó az intézményeknél fennálló nettó kötelezettségeket – vevői és egyéb követelés, szállítói és egyéb kötelezettség egyenlegét – átadta a nonprofit vállalkozások részére pénzügyi rendezésre. A nonprofit vállalkozások által teljesített kötelezettségeket a részükre nem térítette meg, így azoknak követelése keletkezett a megyei önkormányzat felé. A jogszabályi változások következtében a nonprofit vállalkozásokat 2013. év március hó 31. napjával az önkormányzat mint tulajdonos végelszámolással megszüntette, és a korábbi nonprofit vállalkozások összevonásával egy költségvetési intézmény jött létre a feladat ellátására. Így egyetlen intézmény könyveiben szerepel a megyei önkormányzattal szembeni követelés, és annak összegében 2013 óta lényeges változás nem következett be. Ennek legfőbb indoka az, hogy a megyei önkormányzat könyveiben ezen követelés nincs nyilvántartva, és az önkormányzat ezen követelést nem ismeri el. Az intézmény a vonatkozó jogszabályok alapján a követelésre értékvesztést számol el. Figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra (Szt., Ptk. és Áht.), leírható-e a megyei önkormányzattal szembeni követelés?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmával mind a kötelezettségeket, mind a követeléseket át kellett adni a tulajdonos önkormányzatnak, a megszűnéskor készített beszámolóban ennek meg kellett jelennie. A jogutódnak a kötelezettségeket a megszűnő költségvetési szerv záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Elismert követelések

Kérdés: Év végi beszámoló készítése során a könyvvizsgáló kérésére a vevőknek egyenleg-közlő levelet küldünk. Ezek elismert követelések, azaz a partner nem kifogásolta a teljesítést, azzal kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emelt, az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfeleltek. A vevőanalitika alátámasztja a főkönyvet. Helyesen jártunk el, ha minden elismert követelést beállítottunk a mérlegbe, függetlenül attól, hogy partnereink hitelesített visszaigazolásai nem álltak teljeskörűen rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerint a mérlegbe csak olyan követelés állítható be, amelyet a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert.Az 501-es könyvvizsgálói bizonyítékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet.A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:a) ebből: a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Megszűnő költségvetési szerv jogutódlással

Kérdés: Intézetünk – központi költségvetési szerv – 2016. 08. 31-ével megszűnt, jogutódlással beolvadt az EMMI-be. Feladataink közé tartozott az uniós programok számviteli elszámolása is, többek között a követelések kezelése és nyilvántartása forintban és devizában is.
A követeléseket egy közalapítványnak adjuk át. Szeretnénk segítséget kérni a követelés és a hozzákapcsolódó értékvesztés teljes körű kivezetésének könyvelésében.
Részlet a válaszából: […] ...(a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé tartozó követelést sem), mivel az Áhsz.-ben a megszűnéshez nem kapcsolódik “0”-s beszámolókészítési kötelezettség. Az alábbi feladatokat kell elvégezniük:1. A nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Áfaelszámolás levezetése

Kérdés: Az áfabevallást követően a fizetendő általános forgalmi adót és az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót bruttó módon, azaz külön költségvetési kiadásként és költségvetési bevételként kell könyvelni, vagy nettó módon csak a tényleges pénzforgalommal járó bevételt vagy kiadást kell a költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatni? Az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovat meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után az egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint – a levonható általános forgalmi adót is figyelembe véve – megállapított áfafizetési kötelezettséget." A B407. Általános forgalmi adó visszatérítése meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni az adóhatóságtól visszaigényelt általános forgalmi adót." Álláspontunk szerint a bruttó elszámolás elvét szem előtt tartva az áfabevallás 36. sorában lévő fizetendő áfát a K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovatra, a 76. sorban lévő levonható általános forgalmi adót a B407. Általános forgalmi adó visszatérítése rovaton kell kimutatni, mivel kizárólag a bevallás végső egyenlegének könyvelésével sérülne a bruttó elszámolás számviteli alapelv. Ezt a gyakorlatot igazolja a Magyar Államkincstár által kiadott 2015. évi éves beszámoló ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani útmutató is: "Ha a 200. sor 8. oszlopában (B406. Kiszámlázott áfa teljesítése) szerepel adat, a 01. űrlap 50. sor 10. oszlopában (K352. Fizetendő áfa teljesítése) is adatot kell szerepeltetni, kivéve ha a teljes összeg visszaigénylésre kerül, továbbá ha számla kiállítására első alkalommal decemberben kerül sor, mert annak áfatartalmát a következő időszakban esedékes befizetni. Ilyen esetben külön indoklást szükséges kérni." Más álláspont szerint azonban csak az áfabevallás végső egyenlegét kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben kimutatni. Amennyiben mégis ez a nettó módon történő könyvelési gyakorlat a helyes, adott esetben a fordított adózás szerinti áfa nem is kerülne könyvelésre, ha annak összegét a levonásba helyezett áfa meghaladja? Ezt mindenképpen problémának tartjuk.
Részlet a válaszából: […] A vevő részére kiállított számlákban felszámított áfát kell a számlák alapján elszámolni a B406. "Kiszámlázott általános forgalmi adó" rovaton. A szállítói számlákban szereplő előzetesen felszámított áfát szintén a számlák alapján kell könyvelni a K351....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?
Részlet a válaszából: […] ...azaz mikori dátummal szűnik meg, olvad be a költségvetési szerv. Ez a beolvadás történhet az év utolsó napján is, ami egybeesik az éves beszámolókészítés időszakával (1. pont szerint), de év közben is, az év bármely napján történhet (2. pont szerint).1. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Kedvezményes étkeztetés miatti áfafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: 2015-ben hogyan kell helyesen lekönyvelni a kedvezményes étkeztetés miatti áfafizetési kötelezettséget, a költségvetési és a pénzügyi szám­vitelben?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdéssel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a 2015. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott tájékoztató tartalmaz előírást.A tájékoztató a Magyar Államkincstár honlapján a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Negatív maradvány

Kérdés: 2014. évi beszámolóban a polgármesteri hivatal alaptevékenységének maradványa negatív lett. Kérem, legyenek szívesek segíteni, ebben az esetben miként kell a maradványt elszámolni a 2015. évi könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...űrlap 5-6. és 8. oszlopok 12-24. soraiban lévő maradványadatokat, és megállapította, hogy több esetben ez eltérést mutat a 2014. éves beszámoló 07-es űrlap 3. oszlop 7., 14. és 15. soraival.Ezt kell most, jelen esetben Önöknek is felülvizsgálni, és amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Maradvány

Kérdés: A költségvetésben a maradvány meghatározása a költségvetési számvitelből történik az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeinek és kiadásainak különbözeteként. A korábbi években a nyitó és záró pénzkészlet, illetve függő tételek korrigálásával lehetett megállapítani a pénzmaradványt. A pénzügyi számvitelből megállapítható-e a maradvány összege? Van-e olyan összefüggés, képlet, amelyből ugyanazt az összeget kapnánk meg akkor is, ha a záró pénzkészletet a függő tételekkel (esetleg a vevőköveteléssel, szállítói tartozással) korrigálnánk?
Részlet a válaszából: […] ...fedezetet a következő években kiadásként elszámolandó tételekre.Az Áhsz. 5. §-ának (2) bekezdés szerint az éves költségvetési beszámoló részeként szerepel – többek között – továbbra is a maradványkimutatás. Az Áhsz. melléklete szerint a maradványkimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Törölt adószám visszaállítása

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...napján [Evt. 19. § (1) bekezdés e) pont].Társaságok esetében felfüggesztés nélkül azonnal törli a NAV az adószámot, ha a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az adózó a NAV többszöri felhívása ellenére sem tesz eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
1
2
3
4
7