62 cikk rendezése:
1. cikk / 62 Óvodai konyhai beruházás elszámolása
Kérdés:
Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?
2. cikk / 62 Házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatra több önkormányzattal együtt társulást hozott létre. A társulás intézménye látja el a feladatot, számlázza a térítési díjakat az ellátottaknak. A szociális szolgáltatásról szóló rendelet alapján megállapodást köt az önkormányzat és az intézmény, hogy az önkormányzat a térítési díjat pl. 50%-ban átvállalja az ellátottaktól. A megállapodás alapján az intézmény a térítési díj 50%-át kiszámlázza az önkormányzatnak, a térítési díj másik felét pedig az ellátottnak. Az önkormányzat felé kiszámlázott, átvállalt 50% térítésidíj-bevételt az intézmény átvett pénzeszközként könyveli le a B16 rovatra. Az önkormányzatnál kiadásként a K506 rovaton jelenik meg a tétel. Az ellátottnak áfásan számlázott a díj, az önkormányzatnak kiszámlázott "hozzájárulás" összege áfa hatályán kívüliként szerepel. Az átvállalt térítési díjat az intézménynél nem a B405-re, az önkormányzatnál pedig K48-ra kellene könyvelni? Az önkormányzat által átvállalt térítési díj számláját nem ugyanúgy áfásan kellett volna kiállítani, mint az ellátott által fizetendő térítési díjat?
3. cikk / 62 Önkormányzati ételszállító gépkocsi beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?
4. cikk / 62 Szociális és közétkeztetés áfája
Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített – szolgáltatási számlában kiszámlázott – nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?
5. cikk / 62 Fordított áfa visszaigénylése
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?
6. cikk / 62 Gyermekétkeztetés
Kérdés: A Költségvetési Levelek 273-as számában a 4917-es szám alatti kérdés arra vonatkozott, hogy milyen teendői vannak az önkormányzatnak, illetve a költségvetési szervnek a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, ha alanyi adómentességet választ? Hasonló helyzetben lévő költségvetési szervként az alábbiakra várom válaszukat:
- Az önkormányzat megállapíthatja-e a nyersanyagnormát, és ezzel egyidejűleg az étkeztetésért fizetendő térítési díjat bruttó módon, azaz a korábbi nettó + áfa összeg összesen lenne a nyersanyagnorma, illetve a fizetendő térítési díj (pl. eredeti rendelet szerint 225 Ft + áfa, új rendelet szerint 286 Ft mindkét esetben)?
- Amennyiben a rendeletben a nyersanyagnorma 286 Ft, akkor az élelmezésvezetőnek a nyersanyag-beszerzést és -felhasználást eszerint kell nyilvántartania, azonban hogyan kell könyvelnünk ahhoz, hogy a 211-es készletek számlaértéke megegyezzen az élelmezésvezető által kimutatott készletértékkel?
- Az önkormányzat megállapíthatja-e a nyersanyagnormát, és ezzel egyidejűleg az étkeztetésért fizetendő térítési díjat bruttó módon, azaz a korábbi nettó + áfa összeg összesen lenne a nyersanyagnorma, illetve a fizetendő térítési díj (pl. eredeti rendelet szerint 225 Ft + áfa, új rendelet szerint 286 Ft mindkét esetben)?
- Amennyiben a rendeletben a nyersanyagnorma 286 Ft, akkor az élelmezésvezetőnek a nyersanyag-beszerzést és -felhasználást eszerint kell nyilvántartania, azonban hogyan kell könyvelnünk ahhoz, hogy a 211-es készletek számlaértéke megegyezzen az élelmezésvezető által kimutatott készletértékkel?
7. cikk / 62 Gyermekétkeztetés térítési díja
Kérdés: Intézményünk minisztériumi fenntartású központi költségvetési szerv, szakközépiskola, kollégium. Iskolánknak eddig saját főzőkonyhája volt, így a kollégisták térítési díja a Gyvt. szerint az áfával növelt nyersanyagnorma volt (670 Ft + áfa/nap). Eddig az 50%-os, illetve ingyenesen étkező tanulók kedvezményét természetesen az iskola "állta". Most viszont vásárolt szolgáltatásként vesszük igénybe egy vállalkozótól a kollégisták részére az étkeztetést az általa kínált áron, 1340 Ft + áfa/nap. Hogyan kell megállapítani a fizetendő térítési díjat a tanulóink részére, és a kedvezményeket miként vegyük figyelembe?
8. cikk / 62 Gyermekétkeztetés áfaelszámolása
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?
9. cikk / 62 Gyermekétkeztetés elszámolása
Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?
10. cikk / 62 Gyermekétkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 239-es számában a 4395. sorszámon megjelent válasz ismeretében szeretném megkérdezni a válaszadótól, hogy az Áfa-tv. 65. §-ában foglaltak azon része, mely szerint az "adó alapjába beleszámít a kapott támogatás bármely formája is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát közvetlenül befolyásolja", figyelmen kívül hagyható? Vagy talán a kapott támogatást kell "leáfázni" (legyen az 50% vagy 100%), és akkor az étkezési beszerzést terhelő áfa teljes mértékben levonhatóvá válik?