Költségvetési intézmények átalakulása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, ez év november 1-jétől három költségvetési intézményünk beolvadással átalakul. Két intézmény esetében, amelyek megszűnnek, beszámolót kell készíteni, van-e egyéb könyvelési teendőnk? A harmadik intézmény, a jogutód esetében kérem, részletesen leírni szíveskedjenek a szükséges számviteli elszámolásokat.
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv megszűnéssel kapcsolatos sajátos könyvelési feladatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XV. fejezetének A) pontja tartalmazza.A megszűnéssel kapcsolatos könyvelési teendő az esetlegesen elszámolt értékhelyesbítés kivezetése és a korrigált záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Megszűnő hivatal és a jogutód hivatal

Kérdés: Közös hivatalunk 2019. december 31-ével megszűnt. Helyette 2020. január 1-jével új hivatal jött létre. Mind a két hivatalt ugyanazon települések alkotják, csak az új hivatalnak más a székhelytelepülése. Milyen megszűnést és jogutódlást érintő könnyviteli feladatok vannak a megszűnő hivatal és az új jogutód hivatal tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A megszűnéssel és a jogutódlással kapcsolatos előírásokat az Áhsz. 49/B. §-a, a részletes könyvelési feladatokat pedig a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (Rendelet) XV. fejezetének A. és B. pontjai tartalmazzák.A mérlegkészítés időpontja az Áhsz. 31/A. §-ának c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közhatalmi bevételek egy bizonyos része nem Önöket illeti meg, hanem az más szervezet számára beszedett közhatalmi bevétel, akkor azt a részét, amely nem saját bevételük, nem lehet követelésként kimutatniuk (csak a saját bevételi részét) az Áhsz. szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Csatlakozási díj átvezetése

Kérdés: Az önkormányzatnak a letéti számlájára kerülnek befizetésre a cégek által a villamossági hálózat kiépítésére vonatkozó szerződés szerinti csatlakozási díjak. Az önkormányzat feladata, hogy továbbutalja a szolgáltatónak. Hogyan könyveljük le, hogy az önkormányzat tovább-utalja a csatlakozási díjat a szolgáltatónak a letéti számláról?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolása a következő:1. A csatlakozásidíj-bevétel beérkeztetésekor a költségvetési szervet nem megillető bevétel elszámolása a pénzügyi számvitel szerint T32/33 – K 3672. A költségvetési szervet nem megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Környezettanulmány díjának könyvelése

Kérdés: A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján a kormányhivatal felkéri az önkormányzat jegyzőjét a környezettanulmány elkészítésére. A csődvédelmi szolgálat családi vagyonfelügyelője és a területi szociális központ köztisztviselője elkészíti a környezettanulmányt, melynek díja 5400 Ft, egyharmad rész az önkormányzatot, kétharmad rész a megyei kormányhivatalt (mely összeget negyed­évente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül átutalásra kerül) illeti meg. Hogyan könyveli az önkormányzat a befizetett környezettanulmány díját (az egyharmad és a kétharmad részt)? Szükséges-e számviteli bizonylatot kiállítani, és áfafizetési kötelezettség keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján készített környezettanulmány közhatalmi díj. A közhatalmi díjak az Áfa-tv. 7. §-a szerint nem tartoznak az áfa hatálya alá, ezért áfát nem kell felszámítani, számlát nem kell kiállítani. Elegendő a számviteli törvénynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Vagyonkezelés

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati vagyonkezelés számviteli elszámolása, illetve a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az eszközök visszavételének számviteli elszámolása a 2013. de­cember 31-ig hatályos jogszabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...11-13 – K 41331értékcsökkenésszámlákértékcsökkenés átvezetéseT 41331 – K 1682. Vagyonkezelői jog értékesítéséből származó bevétel elszámolása:követelés előírásaT 282 – K 41331bevétel elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 321 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...közgazdasági osztályozás szerintT 1.3, 13.3, 143, – K 49918., 54.2-56.2◦ funkcionális osztályozás szerintT 72, 751 – K 199, 599= a bevétel elszámolása az eredeti jogcímen◦ közgazdasági osztályozás szerintT 499 – K 91.2, 9312, 9322◦...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
Részlet a válaszából: […] ...11-13 – K 41331értékcsökkenés számlák– értékcsökkenés átvezetéseT 41331 – K 168Vagyonkezelői jog értékesítéséből származó bevétel elszámolása– követelés előírásaT 282 – K 41331– bevétel elszámolása= közgazdasági osztályozás szerintT 321 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Önkormányzati lakás értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati lakás részletre történő értékesítése általbefolyt bevételeket a költségvetési szerv a 931. Tárgyi eszközök, immateriálisjavak értékesítése főkönyvi számlán jeleníti meg. A részletre történőlakásértékesítésnél a vevő és eladó között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Tárgyi eszközök értékesítési bevételének elszámolása

Kérdés: Könyveinkben "0"értéken nyilvántartott, de használatban lévő gépkocsinkat egy közúti baleset kapcsán a biztosító totálkárosra értékelte. A gépkocsironcsot a biztosító által értékelt összegen értékesítjük. Az ellenértéket többletbevételnek, vagy könyv szerinti értéknek kell tekinteni? Mi a különbség a két fogalom között?
Részlet a válaszából: […] A közúti balesetben megrongálódott személygépkocsiértékesítésénél a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó szabályokat kellalkalmazni: T 412-2 - K 1321 bruttó érték kivezetése T 1322 - K 412-2 a baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.
1
2