14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Saját előállítású arcmaszk könyvelése
Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?
2. cikk / 14 A kis- és középvállalkozásoknak járó iparűzésiadó-kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk egyéni vállalkozóval kötött szerződést. A Htv. 51/L. §-a szerinti iparűzésiadó-csökkentés mint állami támogatás a kisadózó vállalkozások esetében katás bevételnek számít-e? A Htv. 51/M. §-a szerinti felező szabály alapján az Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozók által igénybe vehető adókedvezmény vállalkozói bevételnek tekintendő-e?
3. cikk / 14 Modellváltással érintett egyetemek adózása
Kérdés: Mi a megítélése annak az esetnek, ha egy 2021. július 31-éig költségvetési szervként működő egyetem modellváltáson esik át, melynek következtében 2021. augusztus 1-jétől már nem állami fenntartású lesz? Mentesülhet-e továbbra is a 40 százalékos mértékű adó alól, ha kisadózó vállalkozásnak fizet ki 3 millió forintot meghaladó bevételt? Ha az egyetemnek mégis fizetnie kell 40 százalékos mértékű adót, akkor annak mi az alapja?
4. cikk / 14 Parkolási feladatok számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk egyik saját alapítású cége által látja el a parkolással kapcsolatos feladatokat. A parkolásért befolyt bevételek után az áfát az önkormányzat vallja be. A feladatellátással kapcsolatban felmerült költségeket (pl. anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás, bérköltség, járulék) a cég 27% áfatartalommal kiszámlázza az önkormányzat felé. Ezen számlák után az áfa összegét visszaigényelhetjük? Jogos-e, hogy a bérköltségre és a járulékra is felszámítják a 27% áfát?
5. cikk / 14 Kata 2021. évi változása
Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?
6. cikk / 14 Természetben kapott adományok elszámolása
Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
7. cikk / 14 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
8. cikk / 14 Személyi finanszírozás
Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
9. cikk / 14 Funkciókód, szakfeladat
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk két – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait. Hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés az iskolákban, óvodákban, a megrendelés, számlázás, térítésidíj-beszedés, hátralékok kezelése, felszólítás, illetve a közoktatási intézmények üzemeltetési feladatai, néhány önkormányzati, most nem közoktatási intézményként működő épület (magániskola működik benne, illetve jelenleg üres, felújítások során oda szoktak kiköltözni a felújítandó iskolából) üzemeltetése. A könyvelés során a központban dolgozók bérét, illetve a felmerülő kiadásokat a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény (óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény) által használt cofogra, illetve az üzemeltetett közoktatási intézményekhez (általános iskola, gimnázium, kollégium) kapcsolódó működtetési cofogra könyveljük. Az intézményi étkezéshez kapcsolódó cofogra csak a vásárolt élelmezést, a melegítőkonyhán dolgozók bérét, illetve az étkezési térítési díjak bevételét könyveljük a MÁK elvárásnak megfelelően. 2017. január 1-jétől a közoktatási intézmények üzemeltetési, működtetési feladatai átkerülnek az államhoz. Intézményünknél marad az étkezés, illetve a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai, valamint néhány önkormányzati épület üzemeltetése. 2017-től a központban dolgozók bérét és egyéb kiadásait milyen kormányzati funkcióra és szakfeladatra kell könyvelni?
10. cikk / 14 Érvényesítés, ellenjegyzés
Kérdés: Önkormányzatunknál az alábbi gazdálkodási ügyekkel foglalkozó munkatársak dolgoznak a következő végzettséggel:
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztárellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki kiadásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztárellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki kiadásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?