7 talált cikk a lakóingatlan , bevételek kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes intézmény megalakulása óta. Most kötnénk egy olyan szerződést, aminek a bevételével év közben átlépjük az alanyi adómentesség értékhatárát. Megköthetjük-e a szerződést? A szerződés megkötését be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mikor kell áfát fizetnünk, hogyan kössük meg a szerződést, és mi a további teendőnk?

Kérdés: Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése kimondja, hogy nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. Az Nvt. 3. §-ának 4., 7., 10., 11. pontjai határozzák meg a hasznosítás, a közfeladat, a működtetés és a nemzeti vagyon használójának fogalmait. Önkormányzatunk több kötelező feladat ellátása mellett a nem lakóingatlan és önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földterületek működtetését, hasznosítását alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézményének feladatkörébe utalta. A működtetésre, hasznosításra átadott vagyonelemekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szerződésben is rögzítésre kerültek. Költségvetési intézményünk az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően haszonbérbe adja a mezőgazdasági területeket, olyan épületeket, melyekben nem közfeladatok ellátása történik, mint például újságospavilon, gyógyszertár stb. Így jelentős kiadást takarítunk meg például parlagfűirtás, karbantartás címen. Továbbá az intézménynek saját bevételei keletkeznek, melyet önkormányzatunk jóváhagyásával költségvetésében saját bevételei között tervez meg a 013350 önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok kormányzati funkción a fentiekben már említett alapító okiratban foglaltak szerint.
Felmerülő kérdéseink a következők:
1. Önkormányzatunk megteheti-e, hogy a fenti feladatait költségvetési intézményével láttatja el, annak ismeretében, hogy az ingatlanok önkormányzatunk vagyonmérlegében szerepelnek?
2. Helyesen jár-e el önkormányzatunk, hogyha az önállóan működő intézményének ingyenesen adja át a nem közfeladat ellátását szolgáló vagyont (nem lakóingatlan, mezőgazdasági földterületek) működtetésre, hasznosításra?
3. Helyes-e, hogy intézményünk a mezőgazdasági földterületek hasznosításával kapcsolatos bevételeket is a 013350-es kormányzati funkción számolja el?
4. Megfelel-e a hatályos számviteli jogszabályoknak, hogy a feladatok ellátása kapcsán felmerült kiadásokat és bevételeket az intézmény könyveiben pénzügyi számviteli szakfeladaton elkülönítetten, az alaptevékenység szabadkapacitás-kihasználásai között számolja el, vagy kötelező lenne vállalkozási tevékenységként könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Önkormányzatunk élt a jogszabály szerinti adókötelessé tétel lehetőségével, így (a lakbér kivételével) valamennyi bérbe adott ingatlantételt áfásan számlázunk. Nagy vita és még mindig nem egységes értelmezés van a (külterületi) földek utáni bérleti és értékesítési bevételek áfakötelezettségével kapcsolatban. Kérem mielőbbi szíves válaszukat, hogy mi a megfelelő eljárás, illetve jogszabályi hivatkozás!

Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?