6 talált cikk a bérbeadás , költség , adólevonási jog , bevallás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?