A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (1) bekezdésében rögzíti a költségvetési szerv fogalmát, amely alapján a költségvetési szerv közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kata 2021. évi változása

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.8. § (6b) bekezdése szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...és befizetett, a bérbeadás után fizetendő személyi jövedelemadó összegét jelenteni kell a Magyar Államkincstár részére, ennek a '08-as bevalláson meg kell jelennie. A kifizetett összeg számviteli elszámolása a K12. Külső személyi juttatások rovaton történik.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...járulékok a biztosítottat terhelik, azonban a Tbj-tv. a foglalkoztató kötelezettségévé teszi a járulékok megállapítását, levonását, bevallását. Arról, hogy egy kifizetés alapján létrejön-e biztosítási jogviszony, illetve hogy hogyan és milyen közterheket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Reprezentáció

Kérdés: Önkormányzatoknál a reprezentáció nyilvántartása, bevallása, az utána fizetendő adó teljesítése hogyan szabályos?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Önkormányzati lap – Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...között az önkormányzatokat, társulásokat, költségvetési szerveket. Tehát a költségvetési szerveknek ezután sem kell társaságiadó-bevallást beadniuk, illetve társasági adót fizetniük az állami adóhatóság felé, hanem az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása

Kérdés: Utólagos elszámolásra kiadott előleg esetén, ha az elszámolás 30 napon túl történik, mely időszakra kell megfizeti a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót? Mely napon érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni? Hogyan kell számolni a jövedelmet és a fizetendő adót, ha az adott naptári évben nem kerül visszafizetésre az előleg, csak az azt követő évben?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irány­­adó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.A kamatkedvezményből származó jövedelmet a mindenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg a kifizetői feladatokat. A legfontosabb, hogy a kifizetőnek minden esetben van adó- és járulékmegállapítási, -levonási és -bevallásadási kötelezettsége.A kifizetőnek két esetben nem kell adóelőleget, illetve járulékokat megállapítani:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Rajzpályázat keretében tanulóknak odaítélt pénzjutalom adózása

Kérdés: Önkormányzatunk az általános iskolás és középiskolás gyermekek részére rajzpályázatot hirdetett, s a díjazottakat pénzjutalomban részesítette. A pénzjutalomnak van-e adó- és járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége keletkezik, míg a tanuló magánszemélynek 16% személyi jövedelemadót kell fizetnie, és év végén adóbevallást kell benyújtania.Adómentesnek minősül viszont az a nem pénzben adott juttatás, amelyet az államháztartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

"Legszebb udvar" címen odaítélt lakossági pénzjutalom adózása

Kérdés: Önkormányzati rendelet alapján a községben lakók udvarait bizottság látogatja végig, s a legszebbnek ítélteket pénzjutalommal díjazza. A pénzjutalomnak van-e adó- és járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége keletkezik, míg a magánszemélyeknek 16% személyi jövedelemadót kell fizetniük, és év végén ezt adóbevallásban be kell vallaniuk.Amennyiben a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett versenyen a jutalom tárgyjutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.
1
2
3