10 talált cikk a munkaviszony , járulékfizetési kötelezettség , bevallás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?

Kérdés: Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?