Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...az ASP-rendszer bevezetése előtt is számlánként kellett, hogy történjen. A kimenő és bejövő számlák úgynevezett elsődleges vagy alapbizonylatok, amelyet mind az Szt., mint az Áhsz. előírásai szerint egyenként, tételesen kell rögzíteni. Az összesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Tárgyi eszközök mozgatása intézményi telephelyek között

Kérdés: Integrált költségvetési intézmény vagyunk, sok telephellyel, szervezeti egységgel és mintegy 30 szakfeladattal rendelkezünk. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása is ennek megfelelően épül fel, azaz az eszközöket szakfeladat- és szervezetbontásban tartjuk nyilván. A főkönyv részére az egyeztethetőség érdekében szintén szakfeladat- és szervezetbontásban készül el a feladás. Mind a terv szerinti értékcsökkenés, mind az 1-es főkönyvi számok tekintetében így könyvelünk. Például amikor egy eszköz két szervezet között átadásra kerül, ennek hatása a könyvelésben is megjelenik, átkönyveljük az adott 1-es főkönyvi számon mind a bruttó érték, mind a halmozott értékcsökkenés tekintetében. A könyvelési programunk úgy épül fel, hogy a 15-ös űrlap terv szerinti értékcsökkenés, növekedés soraiba a 119-139 tartozik és követel forgalmát gyűjti a program, nem az egyenleget. Tehát a fenti szervezetek közötti átadás halmozódva látszódik a 15-ös űrlap egyéb növekedés, egyéb csökkenés, terv szerinti ÉCS növekedés és csökkenés soraiban. Ehhez hasonlóan a sztornózott tételek, illetve helyesbítő tételek könyvelése is halmozódást okoz. Ezeket a halmozódásokat ki kell-e szűrni a 15-ös űrlap megfelelő soraiból?
Részlet a válaszából: […] ...az 1-es számlaosztályban a bruttó értéket és az értékcsökkenést nem kell átadásként könyvelni. A tárgyi eszközök mozgatása belső bizonylaton, az analitikus nyilvántartó programban kezelendő. Az Önök által könyvelt lépések olyan térítés nélküli átadást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló teljesítés megtörtént, és amelyet a vevő nem kifogásolt, azaz elismert. A vevőkkel szembeni követelések kimutatásának alapbizonylata a teljesítésről kiállított és a vevő által elismert számla. Teljesítés alatt a szállítási szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Követelés fejében átvett tárgyi eszközök

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és bizonylatolni a követelés fejében átvett kis és nagy értékű tárgyi eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...használni. Ebben az esetben az eljárás a következő.A követelés fejében átvett tárgyi eszközöknél az állományba vétel alapbizonylata a követelés rendezéséről szóló, a két fél közötti megállapodás.T 121, 1311, 1321-K 412Az eszköz állományba vételeT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.