10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Előlegszámla kiállítása
Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?
2. cikk / 10 Internetszolgáltatás átvállalása
Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
3. cikk / 10 Külföldi pénznemben kiállított számla módosítása
Kérdés: Melyik árfolyamot kell alkalmazni az 58. § alá tartozó ügylettel összefüggésben kiállított számla helyesbítésekor, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapították meg? Álláspontunk szerint a helyes megoldás egy olyan esetben, amikor az eredeti számla kiállításának időpontja 2008. augusztus 21-e, akkor az ezzel összefüggésben 2009. január 22-én kiállított helyesbítő bizonylatban az eredeti számla kiállítási időpontját kell alapul venni.
4. cikk / 10 Közüzemi díjak lakásszövetkezeti bizonylata
Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.
5. cikk / 10 Gyűjtőszámla teljesítési időpontja
Kérdés: Intézményünk gyakran vesz igénybe fuvarozási szolgáltatást, ezért általában ugyanattól a cégtől rendeljük meg a szolgáltatást havonta többször is, mely szállításokról fuvarlevelek készülnek. A szerződés szerint, az adott hónap utolsó napján az elkészült menetlevelek alapján gyűjtőszámlát készít a cég. Kérdésünk a gyűjtőszámla teljesítési időpontjára vonatkozik. Több előadáson azt hallottuk, hogy ebben az esetben a teljesítési időpont az elszámolás utolsó napja (hónap utolsó napja). A fuvarozó cég szerint a fizetési határidő a teljesítés napja. Ebben az esetben más hónapra esik a cég fizetési kötelezettsége, illetve a levonási jog keletkezésének időpontja. Kérem, segítsenek beazonosítani az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját!
6. cikk / 10 Támogatás elszámolása
Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!
7. cikk / 10 Pénztárgép kötelező használata
Kérdés: Mikor kötelező a pénztárgép használata?
8. cikk / 10 Üzlethelyiségen kívüli értékesítés bizonylatolása
Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?
9. cikk / 10 Intézmények közötti szolgáltatás kiszámlázása
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményhez részben önállóan gazdálkodók tartoznak. Az önálló intézménynek van csak adószáma és bankszámlaszáma. Az egyik részben önállóan gazdálkodó intézmény egy másik részben önállóan gazdálkodónak szolgáltatást végez a pedagógus szakvizsga és további keret terhére. Hogyan tudom kiszámlázni a szolgáltatást? A jelenlegi pénzügyi rendelkezésünk nem ad rá módot, nem lehet sem átutalással, sem pénztári ki-be fizetéssel megoldani.
10. cikk / 10 Beiratkozási díj áfája
Kérdés: Középfokú oktatási intézmény a tanév elején a tanulóktól beiratkozási díj címén pénzt szed, melyről SZJ 80.2 számmal tárgyi mentes számlát állít ki. A díjból fedezik a tanulók papírszükségletét, hangversenybérletét, versenyekre utaztatást, jutalomkönyveket stb. Mi a véleménye erről?