A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Részlet a válaszából: […] ...áfabevallásba, mind az A60. számú összesítő nyilatkozatba be kell állítani az ügyletet, még akkor is, ha a szolgáltatás nyújtója a bizonylaton helytelenül áfát számított fel. Az adó alapjaként az áfa nélkül számított összeget kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Számla javítása

Kérdés: Építőipari cégtől ingatlankivitelezésről fordított áfás számlát kaptunk, amelyen a teljesítési időpont tévesen szerepelt, de más adatot nem kell javítani, az összegek helyesek. A cég kiállított egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyen munkaszámra hivatkozik, és az adóalapáfa-, bruttóösszeg-adatok nullával szerepelnek. Befogadhatjuk ezt a bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] ...cég számlája több szempontból sem megfelelő, ezért javasoljuk, hogy kérjenek az Áfa-tv. 170. §-ának megfelelő módosító bizonylatot.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében (2014 óta) a fizetendő adót érintő elszámolások esetében nem lehet önellenőrizni olyan esetben, amikor az eredetileg megállapított és bevallott fizetendő adó alapja vagy összege bármely okból csökken, és a csökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Internetszolgáltatás átvállalása

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
Részlet a válaszából: […] ...nem vagy hibásantartalmazza, úgy az nem felel meg a jogszabályban foglalt előírásoknak,következésképpen korrekcióra szorul. A hibás bizonylat korrekciója ilyen esetben az Áfa-tv. 170.§-ában foglaltak szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Számla javítása

Kérdés: A számlán a teljesítési időpont téves megjelölése miatt annak kijavítása szabályos-e, ha az összes eredeti számlára felvezetésre kerül a javítás, illetve ennek lehetősége szerint az milyen módon szabályszerű? A számla kibocsátójának (szövetkezet) átalakulása (kft.) problémát okoz a számla sztornózásában és új számla kiadásában, mint kijavításban?
Részlet a válaszából: […] ...hibás bizonylat korrekciója történhet javítással,illetőleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (atovábbiakban: Áfa-tv.) 170. §-ában foglaltak szerinti számlával egy tekintetalá eső okirattal.A (kézi kitöltésű) számla javítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.