5 talált cikk a vagyonkezelés , eszközök , bizonylat kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?

Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?

Kérdés: Költségvetési szerv alapítója volt egy kht.-nak. A kht. tevékenységét befejezte 2008. december 31-ével, de a végelszámolás elhúzódása miatt a cégbíróság 2009 októberében mondta csak ki a megszűnést. A kht. megmaradt eszközeit átadta az alapító költségvetési szervnek 2009 októberében, de a végelszámolás időszaka alatt már nem tudott rá értékcsökkenést elszámolni. Az átvevő költségvetési intézmény mikortól számolhatja el az értékcsökkenést? Ha csak 2009 októberétől, akkor mi lesz a 2009. január és október közötti időszak értékcsökkenésével?

Kérdés: 2006. évben pályázati támogatással építettünk ebédlőt utólagos finanszírozással, a támogatást 3 év alatt kapjuk meg. A kivitelezővel történt megállapodás alapján neki is három részletben fizetjük a számlát, az első részlet 2006-ban kifizetésre került. Műszaki átadás, üzembe helyezés, birtokbavétel megtörtént. Hogyan kell lekönyvelni, hogy az ingatlanvagyon kataszterrel is egyezőség legyen, mivel abban a 22 milliós összeget kell szerepeltetni, az állománybavételi bizonylat alapján?