Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony fennállásának napjaival kell arányosítani.Az adókötelezettség tehát attól függ, hogy az érintett munkavállaló milyen cafeteriajuttatásokat vett igénybe (béren kívüli juttatást, egyes meghatározott juttatást, esetleg adómentes juttatást). Feltételezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak, őket pedig munkavállalónak. Erre tekintettel a részükre adott természetbeni juttatás (cafeteriajuttatás) akkor sem tekinthető béren kívülinek, ha a juttatás egyébként megfelelne valamely béren kívüli juttatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...az után az egészségügyi hozzájárulás 27%-os mértékű. Ha minden dolgozó esetében egyenként megnézik, hogy választották-e korábban a cafeteria keretében ezt a juttatást, akkor a leírtak figyelembevételével kell megfizetni a közterheket, tehát értékhatárig az alacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/F. §-a szabályozza 2010-től a köztisztviselőkcafeteriajuttatásait, annak keretösszegét, az arra való jogosultságfeltételeit. A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Üdülési csekk juttatása munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozóiknak

Kérdés: Intézményünknél a dolgozók részére üdülési csekket biztosítunk a törvény által megengedett adómentes mértéken belül. Van-e lehetőség arra, hogy "cafeteria"-rendszer bevezetése nélkül a hozzátartozóknak is adjunk üdülési csekket? Amennyiben valakinek nincsen olyan hozzátartozója, aki részére ilyet adhatnánk, lehet-e az üdülési csekk értékében kultúra- vagy internetutalványt adni?
Részlet a válaszából: […] ...így az üdülési csekk juttatásakapcsán az adómentesség érvényesítéséhez nem határoz meg a törvény olyanfeltételt, hogy azt ún. cafeteria-rendszer keretében kellene adni. Olyanfeltételt sem állít a törvény, hogy üdülési csekket minden munkavállalónak,vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.