Alapítvány létrehozása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 41. §-a a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelőszerve esetében tiltja, hogy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hozzon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Bérbeadás számlázása

Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét – újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére – a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
Részlet a válaszából: […] ...civil szervezetek esetében meg kell különböztetni és elkülönítetten kell könyvelni az alapfeladatok és a vállalkozási feladatok bevételeit és ráfordításait. Alapfeladat a létesítő okiratban meghatározott tevékenységek végzése. Alapfeladathoz tartozó bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alapítvány részére adományozott orvosi eszközök

Kérdés: Alapítvány részére térítésmentesen adományoztak orvosi eszközöket, műszereket. Ezeket az alapítvány hasznosíthatja-e olyan módon, hogy bérbeadja a kórház részére? A kórház jogszerűen befogadhatja-e az alapítványtól a bérleti díjról szóló számlát?
Részlet a válaszából: […] ...civil szervezetek adománygyűjtéséről a 2011. évi CLXXV. törvény és a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik.A hivatkozott jogszabályok szerint az adomány olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48/B. §-a a következő összeférhetetlenségi eseteket rögzíti. Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezetta) az, aki a támogatási döntést meghozta, vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,b) az, aki a támogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Magánszemélyek önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az általa nyújtott támogatásokat, melyek odaítélésére pályázati úton kerül sor a költségvetésben e célra elkülönített Civil Alap terhére. A pályázókkal a felhasználás részleteiről megállapodást kötünk, kiadásaikat számlával kell igazolniuk, részletes elszámolási kötelezettség terheli őket. A rendelet értelmében magánszemély pályázó kizárólag a községben megvalósuló eseményre, fejlesztésre, tevékenységre, illetve községben élő közösség településen kívül megvalósuló programjának megvalósítására nyújthat be pályázatot. Felmerült, hogy nem nyújtható magánszemélynek ilyen módon támogatás, kizárólag az önkormányzat dologi kiadásainak terhére, önkormányzat nevére kiállított számla ellenében. Kérném szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy magánszemély részére milyen feltételekkel nyújtható támogatás, és ennek elszámolása, illetve könyvelése hogyan (milyen cofog-számon) történhet?
Részlet a válaszából: […] ...az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Önkormányzat által civil szervezet támogatása – összeférhetetlenség

Kérdés: Községünk polgárőr-egyesületének az elnöke egyben a község polgármestere is. Az önkormányzat adhat-e a polgárőr-egyesületnek működési támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48/B. § szerint nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezetta) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a kormány tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Civil szervezetek önkormányzati támogatása

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult – saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 48-49/A. §-ai, valamint az Ávr. 65/A, 65/B. §-ai rendelkeznek a támogatások (idetartozik az önkormányzati alrendszerből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott támogatás – Áht. 1. § 19. pont) nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Közhasznú alapítvány cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott juttatások adókötelezettsége

Kérdés: Közhasznú alapítványunk elsődleges célja krónikus beteg, cukorbeteg gyermekek életkörülményeinek javítása, egészségének megőrzése, gyógyulásuk elősegítése rendszeres oktatás keretében. Ezen célok megvalósításához az alapítvány által biztosított szakemberek rendszeres képzését is biztosítja. Kérdésünk, hogy a cukorbeteg gyermekek és szüleik számára szervezett országos, egynapos oktatáshoz kapcsolódó juttatásokat milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...működő szakmai kamaráknak és más köztestületeknek, valamint szakmai érdek-képviseleti szerveknek, szakmai egyesületeknek és más civil szervezeteknek az e törvényben foglaltakkal összhangban levő tevékenységét.(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Nyilvántartásba nem vett civil szervezetek, művészek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk segíteni kívánja a helyi civil szerveződéseket, a közösségért munkálkodó magánszemélyeket a tevékenységük ellátásával összefüggésben felmerült költségeik támogatásával. A szerveződések egy része bírósági nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, nem egyesületi vagy alapítványi formában (pl. népdalkör, hímzőkör) működnek. Adható-e önkormányzati támogatás ilyen szerveződéseknek, és ha igen, milyen formában? Milyen feltételekkel támogathatóak a közösség érdekében tevékenykedő, például művészeti tevékenységet kifejtő magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] Nyilvántartásba nem vett civilszervezet esetében annak tagjai mint magánszemélyek támogathatók az önkormányzat helyi rendeletében rögzített feltételekkel meghirdetett pályázat keretében. Az, hogy a támogatás (nyújtott szolgáltatás, termék vagy pénzösszeg) után keletkezik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Önkéntes munkavállalás

Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?
Részlet a válaszából: […] ...belül kell bejelenteni.A bejelentéshez mellékelni kella) helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát;b) civil szervezet, közhasznú szervezet esetében– a hatályos létesítő okirat másolatát és– a szervezet nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.
1
2