Belső ellenőrzés

Kérdés: A belső ellenőrzési feladatok ellátására 2010. évre érvényes megállapodással rendelkezünk, amely a többcélú társulás, a két város önkormányzata és a tevékenységet megvalósító Polgármesteri Hivatal között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (3) bekezdésében előírt belső ellenőrzési feladatok ellátására szól. Tervezzük kezdeményezni a Ber. 4/A. § (2) bekezdésben foglaltakra hivatkozással a társulással kötött megállapodásban a rendelkezést a belső ellenőrzési vezetői tevékenység ellátásának módjáról, továbbá hogy a társulással kötött megállapodásban írják elő a jegyző bevonását a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglalt, az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különleges szabályok teljes körű beépítését. Kérdésünk az, hogy a fenti módon történő feladatellátás esetén megvalósul-e a belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása? A többcélú társulás és a többcélú társulás kistérségi irodája önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A belső ellenőröket a polgármesteri hivatalok foglalkoztatják, a megállapodásban foglalt feladatok ellátása munkaköri feladatuk, külön díjazásban a kistelepülések, illetve a társulás intézményeinek ellenőrzéséért nem részesülnek. A belső ellenőrök rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel. Kérdésünk, hogy a társulás 2010. évre jogosult-e a többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak normatívatámogatására a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. számú mellékletének III. 2.8. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok aköltségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm.rendelet (továbbiakban: Ber.) 32/B. §-ában kerültek meghatározásra.A társulások vonatkozásában elsődlegesen a társulásimegállapodás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Közoktatási intézmény gazdasági vezetője – kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
Részlet a válaszából: […] ...tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja a gazdasági vezető tekintetében amunkáltatói jogkörbe tartozó jogok közül a kinevezést, felmentést, díjazásmegállapítását valóban az irányító szerv hatáskörébe utalja. A munkaköri leírása munkáltató egyoldalú jognyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Vállalkozó orvos alkalmazottjának bérmegállapítása

Kérdés: Vállalkozó fogorvos mellett dolgozó "fogászati asszisztens" 6143233121020 számú OKJ-s végzettséggel rendelkezik. Ha a díjazást a Kjt.-besorolásnak figyelembevételével kapná, ez a képesítés "D" kategóriának vagy "E" kategóriának felelne meg? (Középfokú iskolai végzettség mellett). Vállalkozó orvos alkalmazottai bérezésénél a Kjt. vagy az Mt. szerint kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Határozzuk meg első lépésként, hogy a 6143233-as OKJ-számmalmegjelölt fogászati asszisztens szakképesítés milyen szintű képesítésnek felelmeg, illetve mely iskolai végzettséghez kapcsolódik.Ezen szám arra utal, hogy a képzést még a korábban hatályosOrszágos Képzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

65. életév betöltése

Kérdés: A Kjt. 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2005. július 1-jén megszűnik a jogviszonya annak a közalkalmazottnak, aki a fenti időpontig 65. életévét betöltötte, kivéve ha más törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Milyen más törvény lehet a bölcsődék vonatkozásában, ami mentességet ad? Munkakörét megbízással vagy vállalkozásban a fenti dolgozó elláthatja továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...szintén 70.életévükig.)Természetesen ezen időpontot megelőzően sor kerülhet aközalkalmazott jogviszonyának felmentéssel (pl. nyugdíjazás címén) történőmegszüntetésére, hiszen a munkáltatónak továbbra is fennáll ez a lehetősége.Csupán körültekintően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.