Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága

Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...ha a volt polgármester– bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít (legalább három hónapot elérő, illetve azt meghaladó, díjazással/jövedelemmel járó tevékenység), vagy– öregségi nyugdíjban részesül.A közszolgálati járadék iránti igény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: Jelenleg főállású polgármester 1994. évi LXIV. törvény alapján történő korkedvezményes nyugdíjazási lehetősége után érdeklődöm, a Pttv. 13/A. §-ára tekintettel. A jelzett jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a polgármesteri, alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban. Beleszámít-e a korkedvezménybe a társadalmi megbízatású alpolgármesteri jogviszony, valamint a megbízatásoknak folyamatosnak kell-e lenniük? Az érintett polgármester előrehozott nyugdíjba 2016 első félévében mehetne el, azonban 1994-től 1998-ig és 2000-től 2006-ig társadalmi megbízatású alpolgármester volt, 2006 óta pedig főállású polgármesteri tisztséget tölt be, összességében tehát 14 éve lesz az októberi választásokig ezen tisztségekből. Mindezeket figyelembe véve jogosult-e a hivatkozott jogszabály 13/A. § c) pontjában meghatározott 7 év korkedvezményre?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. § (1) bekezdés szerint öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester – azegyéb jogosultsági feltételek esetén -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál – korábban községi tanács – köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény(továbbiakban: Polgármesterek jogállásáról szóló tv.) kimondja, hogy apolgármesteri foglalkoztatási jogviszony választással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó köztisztviselő 38 év szolgálati idővel rendelkezik, az idei év novemberében eléri azt az életkort, 57 évet, amikor kérelmezheti a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele céljából. Mielőtt elindítja az ügyet, szeretne tájékozódni, milyen járandóságok, juttatások illetik meg a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén (részesülhet-e végkielégítésben, megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat). Az intézménynél közalkalmazottak is dolgoznak. Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén azonos juttatások illetik-e meg a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket?
Részlet a válaszából: […] ...57. életkor betöltése, köztisztviselőjük a fenti határozat birtokában kérhetijogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését nyugdíjazásra hivatkozássalúgy, hogy a felmentési idő leteltekor teljesüljön az a feltétel, hogy az 57.életévét betöltötte....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha aközalkalmazott alkalmatlansága egészségügyi okból következik be, és emiatt nemképes munkakörét a továbbiakban ellátni. Az érintett közalkalmazott csak akkormenthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
Részlet a válaszából: […] ...Általánosnak tekinthető az agyakorlat, hogy a munkáltató intézkedik a jogviszony felmentéssel történőmegszüntetése iránt, nyugdíjazás címén. A Ktv. 17.§ (2) bekezdés e) pontja alapján a közszolgálatijogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...az agyakorlat, hogy pl. a kérdésben felvetett esetben a munkáltató intézkedik ajogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt, nyugdíjazás címén. Természetesen megilleti az alkalmazottat a felmentési idő,melynek mértéke függ a jogviszonyban töltött időtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.