Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K335. Közvetített szolgáltatások rovaton kell elszámolni az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti közvetített szolgáltatások beszerzése után fizetett vételárat.Közvetített szolgáltatás az Szt. 3. §-ának (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Műemlék épület rekonstrukciójának áfája

Kérdés:

Múzeumunk Interreg pályázati támogatási forrás segítségével rekonstrukciós munkálatokat (külső felújítási, belső átalakítási és korszerűsítési munkák) végez az egyik műemlék épületén. A beruházás helyszíne kiemelt régészeti lelőhely. A kivitelezési munkálatok a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, örökségvédelmi osztályának 2021 júniusában kelt, módosított örökségvédelmi engedélye alapján végezhetőek el. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy műemlék épület esetén az örökségvédelmi engedély beletartozik-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési hatósági engedély körébe, és így a fent ismertetett kivitelezési munkálatokra kötött vállalkozói szerződés kapcsán az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózást szükséges-e alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] ...bontási tartalmú engedéllyé, ugyanis bizonyos esetekben egyes engedélyek kiadása alapvetően nem építésügyi, hanem településesztétikai, egészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb szempontokból történik, és például ennek keretében az engedély nem konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Lombkorona-tanösvény létesítése

Kérdés: Önkormányzat védett természeti területén, beruházás keretében, lombkorona-tanösvény létesítése valósul meg. Az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése szerint az adót a termék beszerzője fizeti abban az esetben, ha az építés-szerelés építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. A magasösvény építésére nem építési hatósági engedélyt, hanem természetvédelmi engedélyt kapott az önkormányzatunk. Jelen esetben a beruházó részéről alkalmazható-e a fordított áfás számlázás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmú engedéllyé, ugyanis bizonyos esetekben egyes engedélyek kiadása alapvetően nem építésügyi, hanem település-esztétikai, egészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb szempontokból történik, és például ennek keretében az engedély nem konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Jubileumi jutalomra jogosultság kérdése

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása – a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál – nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el – véleményem szerint –, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT – igaz, nem az önkormányzati – az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatályos szabályai a jubileumi jutalomra való jogosultságot, illetve a jogviszonyban töltött idő beszámíthatóságát attól teszik függővé, hogy a köztisztviselő mely törvény hatálya alá tartozó szervnél töltötte el azt.A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...megbetegedések, járványok megelőzése és leküzdése a járványügyi tevékenység keretébe tartozik, melynek keretében intézkedéseket az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi államigazgatási szerv (kormányhivatal, járási hivatal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Konyhai alkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek esetében azonban irányadó az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, az 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat (egészségügyi ágazat vonatkozásában), az 1599/2013. (IX. 3.) Korm. határozat (oktatási és szakképzési terület vonatkozásában),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...– dioptriás legyen.)Képernyős munkakör esetén (a rendelet rögzíti, hogy mi minősül ilyennek) a munkáltató köteles – a foglalkozás-egészségügyi jogszabályi előírások figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kullancs elleni védőoltás – a munkavállaló nem akarja beadatni magának

Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben lehet végezni, ha a munkavédelmi hatóság ellenőrizte, hogy a szervezett munkavégzésben foglalkoztatott munkavállaló foglalkozás-egészségügyi ellátása biztosított. A munka-vállaló előzetes, időszakos, valamint soron kívüli munkaköri alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A 2018. február 6-tól hatályos 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú új melléklete átalakította a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben foglalkoztatottakra vonatkozóan az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum-előírásokat.A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...adófizetési kötelezettséget.Az Eho-tv. 3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.
1
2
3