Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító utalvány nem adható.)A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkáltató 15% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást fizet. Az egyes meghatározott juttatások esetén az 1,19-szeres érték után a személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás értékének 119%-a után – ha a juttatás megfelel az ott leírt további feltételeknek – 16% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak.Az a juttatás, amely megfelel az Szja-tv. 71. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ezen összeghatárig a juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelem­adót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az értékhatár feletti juttatás egyes meghatározott juttatás, s az után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Erzsébet-utalvány utáni közterhek

Kérdés: Intézményünk a 2012. decemberre járó Erzsébet-utalványokat 2013. január elején osztotta ki a munkatársaknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a kiosztott utalványok után még a 2012. évi szabályoknak megfelelően kellett a közterheket megfizetni, és így kellett volna bevallani is? A 08-as bevallásba azonban nem lehetett 10 százalékos ehót beírni. Esetleg egy másik sorban kellett volna feltüntetnünk a 10 százalékos eho összegét?
Részlet a válaszából: […] ...2013. január hónap. Ezért a juttatás után a 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást (eho) is megfizetni. A béren kívüli juttatásokat terhelő eho mértéke a 2012. évi 10 százalékról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Előre kiosztott étkezési utalványok

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint az étkezésiutalvány az adóévben utólag is adható a munkavállaló számára. Ugyanakkor azSzja-tv. nem tiltja kifejezetten annak lehetőségét, hogy az étkezési utalványkiosztása előre történjen, ezért az ilyen megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...egyes juttatások a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerint adóznak. Azt, hogy kell-e járulékot,egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatások után, a társadalombiztosításijogszabályok alapján kell eldönteni. A fentebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.