Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, tehát a dolgozóktól le kell vonni a 15% szja-előleget és a 18,5% nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, az önkormányzatnak pedig 19,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.Az előzőek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. alkalmazásában kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegség/egészségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, vagyis kizárólag a (sajnálatos) biztosítási esemény (halál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...előlegként folyósított támogatás kivételével – a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló részét és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Munkaügyi központon keresztül rehabilitált személyt alkalmazunk, munkabére támogatással megtérül, ezzel megfelelünk-e a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségünknek, vagy ennek ellenére fizetnünk kell az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] ...– az Országos Rehabilitációs ésSzociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-étmegelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos OrvosszakértőiIntézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...– az Országos Rehabilitációsés Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-étmegelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos OrvosszakértőiIntézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 7. § (1) bek. szerint: "A jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:kc) ...kd) ...ke) ..."A Tbj. 4. § k) pontja alapján a járulékalapot képezőjövedelem:"Az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Iskola rehabilitációshozzájárulás-, illetve szakképzésihozzájárulás- fizetési kötelezettsége

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskolában – önálló adószámmal rendelkező intézmény – az alkalmazottak létszáma meghaladja a 20 főt, kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie? Van-e szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...csoportoknak, abüntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozottgazdálkodó szervezeteknek, valamint az egészségbiztosítási szervvel szerződéstkötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből anyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...április 1-jétől a saját jogúnyugdíjas az általa megszerzett járulékalapot képező jövedelmébőlnyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot kötelesfizetni. Ebből egyértelműen következik, hogy 2007. január 1.-március 31-iidőtartamra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Biztosított bejelentése

Kérdés: A foglalkoztatónak az egészségbiztosítási szerv helyett ezután az adóhatósághoz kell bejelenteni foglalkoztatottjait. A korábbi időszakban méltányosságból a bejelentés határidejének meghosszabbítását lehetett kérni. Budapesti cég vagyunk, kitől kérhetjük azt a jövőben?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. 16. §-át,ezzel gyakorlatilag a nyári módosítások nem léptek hatályba.2007. január 1-jétől a foglalkoztatóknak az illetékesegészségbiztosítási szerv helyett az illetékes elsőfokú állami adóhatósághozkell bejelenteniük biztosított foglalkoztatottaikat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.
1
2