Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.A térítés nélkül kapott követeléseket a B411. Egyéb bevételek rovaton és a 9242. Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sportpark létesítése

Kérdés: Önkormányzatunk "B" típusú sportpark létesítésére nyert pályázatot. Az építmény kivitelezését a vállalkozási szerződés és az együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Sportközpont intézte, tehát a számla is az ő nevére szólt. Az építmény elkészült, megküldték részünkre a számlamásolatot és az aktiválandó értéket. Az önkormányzatunk semmiféle támogatási szerződéssel nem rendelkezik, ami kimondaná, hogy ténylegesen milyen összeget nyert a pályázat keretein belül, nem mi fizettük a kivitelezői számlát, mivel nem közvetlenül közöttünk és a kivitelező között jött létre a szerződés. Önkormányzatunknak tehát ez idáig semmilyen könyvelése nem volt ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Milyen könyvelési feladata van az önkormányzatnak ezzel a pályázattal összefüggésben? Kell-e támogatást könyvelni, vagy elegendő csak az elkészült építmény aktiválása? Az aktiválás milyen könyvelési tételekkel valósulhat meg?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget ezen a jogcímen.Az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése és az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint "Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: a térítés nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Felhalmozási célú önkormányzati támogatás

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket.Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni fejlesztési célra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Térítésmentes átadás

Kérdés: Önkormányzati alrendszer térítésmentesen átad befektetett eszközt saját fenntartójának, önkormányzatának. Miért kell a 412-es T oldalán könyvelnem az eszköz (nettó) értékét, hiszen az önkormányzatnál jelenik meg növekedésben és csökkenésben is az eszköz?
Részlet a válaszából: […] ...esetet a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeire kell alkalmazni.Az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint:"Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:a) az elengedett kötelezettség összegét akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Vagyoni hozzájárulás számvitele

Kérdés: A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége alapszabályának értelmében a belépő tagoknak vagyoni hozzájárulást kell fizetni (ez nem tagdíj). Melyik főkönyvi számlára kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A szövetség nem államháztartási szerv, így a könyvelése nema 249/2000. Korm. rendelet (Áhsz.) szerint történik, hanem a számviteli törvényszabályait kell alkalmazni a gazdasági események tekintetében. A szövetségnekfizetett vagyoni hozzájárulás (bevételként) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évben hatályos Szja-tv. hallgatói munkadíjra vonatkozó rendelkezései a 2003. évben hatályos rendelkezésekhez képest jelentősen módosultak. A hallgatói munkadíjban részesíthető személyek köre kibővült az első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.