Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt és a szerződés körülményeit kell figyelembe venni. Jogviszony hiányában az Szja-tv. 28. §-a szerint összevonandó egyéb jövedelem keletkezik. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a magánszemély kötelezettsége megszűnt.Az Szja-tv. 46...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Pályázaton nyert ösztöndíj adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint történik.Az adóelőleg kiszámításának módja a jövedelem minősítésétőlfügg. Ha az ösztöndíjat egyéb jövedelemnek kell tekinteni, akkor az adóelőlegalapja a kifizetett teljes összeg.Ha viszont az ösztöndíj önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Ösztöndíj adózása

Kérdés: Önkormányzatunk helyi rendelettel ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat pályázat alapján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthat be: "a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv-ben meghatározott képzési időn belül állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben vesz részt." Az ösztöndíj időtartama egy tanulmányi félév, öszszege havi 25 000 Ft. Az így fizetett "ösztöndíj" adómentes-e, illetve milyen formában fizethető ki a tanuló részére, hogy abból adóelőleget ne kelljen levonni?
Részlet a válaszából: […] ...ösztöndíjkifizetésekor az általános szabályok figyelembevételével kell levonnia azadóelőleget az önkormányzatnak. Ezen túlmenően az egyéb jövedelemkéntadóköteles ösztöndíj összege (a 25000 forint) után a 11 százalék ehot is megkell fizetnie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.