Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...nem válik biztosítottá. A kitüntetéssel járó pénzjutalomra is ugyanez érvényes.Az Szja-tv. alapján az említett kifizetések összege egyéb jövedelemként adóköteles, azután 15% személyi jövedelemadó terheli a magánszemélyt. Az önkormányzat mint kifizető pedig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Önkéntes nyugdíjpénztári támogatói adomány

Kérdés: Munkáltatónk a dolgozóinak a bérük 5 százalékáig önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt nyújt. 2007. évben milyen adóbefizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen adókedvezményekben részesül a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéniszámláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül.A nyugdíjpénztár igazolásán feltüntetett támogatói adománytegyéb jövedelemként kell bevallani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] ...is – adómentes volt. Ebben azesetben a maradékjogból származó bevétel adóköteles része az Szja-tv. 28. §hatálya alá tartozó egyéb jövedelemnek minősül.Akkor "tisztán" kockázatijellegű a biztosítás, ha az csak kockázati elemet tartalmaz, tehát elérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.