Szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók költségeinek adózása

Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(tanárok) esetében is adómentes.Ha a tanulók mégis olyan "napidíjat" kapnak az iskolától,amellyel nem kell elszámolniuk, akkor az egyéb jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Önkéntes önsegélyező pénztárak

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?
Részlet a válaszából: […] ...jóváírt – összeg azSzja-tv. 28. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a magánszemély egyébjövedelmeként adóköteles. Az egyéb jövedelem után adójóváírás nemérvényesíthető. Így a kérdéses esetben folytatott gyakorlat mindenképpenjogszerűtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége ellenértékeként szerez juttatást.Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésének a kérdésre vonatkozó rendelkezése ugyanis egyéb jövedelemnek kizárólag az adóterhet nem viselő járandóságot, valamint az adóterhet nem viselő járandóságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Alapítvány által készpénzben kifizetett helyezési díjak

Kérdés: Alapítványból (közhasznú) kifizethető-e készpénzben a versenyek helyezési díja? Van-e összeghatár alapítvány esetén, és milyen adófizetési (bevallási) kötelezettséggel jár a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány által – közhasznúságától függetlenül – összeghatárra tekintet nélkül kifizethető készpénzben a versenyek helyezési díja, amely az Szja-tv. 28. §-a szerint a magánszemély – összevonás alá tartozó – egyéb jövedelmének minősül. A kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.
1
2