5 talált cikk az adóalap , egészségügy , egyház kifejezésre

Kérdés: 1. Önkormányzati intézményeink (Gyermekjóléti Központ, Szociális Szolgálat) a klien­seik­nek, ellátottjaiknak zárt körű rendezvényt szerveznek (pl. idősklub, főzőverseny, baba-mama klub, kirándulás), amely során élelmiszer-felhasználásra kerül sor, illetve az ellátottaknak étel- és italfogyasztást biztosítanak, a versenyek díjaként élelmiszert (pl. csokoládét) juttatnak. 2. Az említett önkormányzati intézmények nem zárt körű rendezvényeken (nyílt napokon, konferenciákon és egyéb közösségi rendezvényeken) ajándékot osztanak, helyi fogyasztásra ételt, italt biztosítanak. Kérdésként merült fel, hogy az intézményeknél a fent felsorolt – jogszabály szerint a működésükben meghatározott – kötelező feladatok ellátása során felmerült juttatások adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?

Kérdés: A nekem szánt jutalmat szeretném felajánlani azon emberek részére, akik jövedelmi viszonyaik miatt, bár szeretnék, de nem tudják beoltatni magukat a H1N1 vírus elleni védőoltással. Hogyan, mikor, milyen módon tudom felajánlani a várható jutalmam összegét, a bruttó vagy a nettó összeget a rászorulóknak?

Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. - A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).