Szabadság kiadásának munkáltatói kötelezettsége

Kérdés: 2015 őszén a köztisztviselő nyugdíjba kíván vonulni. Az évek folyamán a köztisztviselőnek igazoltan felhalmozódtak a ki nem vett szabadságai. Hány évre visszamenőleg lehet kifizetni, el­évül-e a ki nem vett szabadság? Nyugdíjassá válás után az évek során összegyűlt szabadságot ki kell-e fizetni a köztisztviselő részére? Meddig nem évül el a pénzbeni megváltásra vonatkozó igény?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.A szabadság elévülésére a Kttv.-ben az általános el­évülési szabályoktól eltérő szabályozás található. E szerint a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?
Részlet a válaszából: […] ...például tanulmányok folytatására tekintettel. Ebben az esetben természetesen mindkét időszak beszámít. Az érintett a 3 éves elévülési időn belül növelheti az esetleges elmaradt illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...összegben, tehát a teljes összeget, nem csak azidőarányosat. A köztisztviselő, aki részére a kifizetés nem történt meg,hároméves elévülési időn belül érvényesítheti igényét. A munkáltató iskifizetheti (saját kezdeményezésére) utólag az érintett részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...Vh. rendelkezése szerint) a közalkalmazott munkavállalókérése nélkül is. Az a közalkalmazott, aki részére a kifizetés nem történt meg,elévülési időn belül érvényesítheti igényét. (A munkáltató természetesen akármég ez után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Gyermekek után járó pótszabadság

Kérdés: Három gyermek után járó 7 nap pótszabadságot az édesapa szeretné igénybe venni. A legkisebb gyermek 2006. 09. 20-án tölti be 3. életévét. Az édesanya GYES után a gyermeknevelési támogatást fogja igénybe venni a gyermek 8 éves koráig. A férj a munkáltatójától kérheti-e a gyermekek után járó pótszabadságot? 2006. 01. 01-jétől kérte, de nem adták meg neki, arra hivatkozással, hogy az édesanya vállal többet a gyermekek neveléséből, és igénybe fogja venni a gyermeknevelési támogatást. Ha a GYET időtartamára nem is jár, de majd 2006-ra időarányosan jár-e?
Részlet a válaszából: […] ...(Valótlan nyilatkozat eseténugyanakkor fennáll a felróható magatartás, így a munkáltatói igényérvényesítésére nyitva álló elévülési idő 3 év. A valótlan nyilatkozat alattazonban nem azt értjük, hogy ténylegesen melyik szülő vállal nagyobb szerepet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.