Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeltségi hozzájárulások megilletik. Az érdekeltségi hozzájárulás beszedése, illetve behajtása az Art. 164. és 164/A. § elévülési szabályok figyelembevételével történik. A Vgt. 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...azon tény önmagában nem teszi jogtalanná, hogy az örökösnek nem volt tudomása a követelés létezéséről. Az önkormányzat az elévülési időn belül bármikor érvényesíthette volna követelését a kötelezettel szemben, a kötelezett pedig ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Késedelmes számlázás, elévülés

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 324-327. §-ai rendelkeznek a polgári jogi követelésekelévüléséről. A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály máskéntnem rendelkezik. Az elévülési határidők meghosszabbítására irányulómegállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Köztisztviselő által elszámolásra átvett, vissza nem fizetett pénzösszeg megfizettetése

Kérdés: Köztisztviselői jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő által korábban elszámolásra átvett pénzeszköz vissza nem fizetése esetén az a közszolgálati igazoláson feltüntetésre kerül. Amennyiben újabb munkáltató hiányában a jövedelemből nem vonható le ez az összeg, milyen lehetőségei vannak a korábbi munkáltatónak a vissza nem fizetett tartozás megfizettetésére?
Részlet a válaszából: […] ...a Ktv.-nek a fegyelmieljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal az eltéréssel, hogy azeljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A munkáltatónak a vissza nem fizetett összegmegtéríttetésére tehát a leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.