Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] ...a közterheket, a munkáltatónak az Szja-tv. rendelkezései szerint kell eljárni, azaz az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása

Kérdés: Utólagos elszámolásra kiadott előleg esetén, ha az elszámolás 30 napon túl történik, mely időszakra kell megfizeti a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót? Mely napon érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni? Hogyan kell számolni a jövedelmet és a fizetendő adót, ha az adott naptári évben nem kerül visszafizetésre az előleg, csak az azt követő évben?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg tekintetében.Amennyiben tehát az érintett az elszámolásra ki­adott előleggel 30 napon túl számol el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Munkabérelőlegből származó kamatkedvezmény

Kérdés: A munkavállaló részére kifizetett munkabérelőleggel összefüggésben kell-e kamatkedvezmény utáni adót fizetni abban az esetben, ha a dolgozó egy éven belül másodszor vesz fel munkabérelőleget, de azt az Szja-tv.-ben meghatározott keretek között (6 hónapra és a minimálbér ötszöröse alatti összegben), illetve az előzően felvett munkabérelőleg lejáratát, visszafizetését követően teszi?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján nem kellmegállapítani a kamatkedvezményből származó jövedelem miatt azadókötelezettséget az olyan munkabérelőleg után, amelynek folyósításalegfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett és legfeljebb afolyósítás napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...többek között az adóévben juttatott(megszerzett), az Szja-tv.-ben meghatározott, az összevont adóalapba tartozójövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg,amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.