Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását.Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem kell bemutatnia a munkáltató felé azt az orvosi igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Részlet a válaszából: […] ...termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybe vevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szja-alap-kedvezmények

Kérdés:

Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?

Részlet a válaszából: […] ...kedvezménye6. Családi kedvezmény7. Családi járulékkedvezményHa tehát a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele miatt az adóelőleg-alap nullára csökken, már nem vehető igénybe a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Számlakibocsátási kötelezettség belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén

Kérdés:

Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Részlet a válaszából: […] ...szükséges röviden megemlíteni, hogy mit értünk előleg alatt az Áfa-tv. alapján. Főszabályként az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. Ezt a szabályt rögzíti az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése, amely kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján vélelmezzük, hogy a német cég a Héa-irányelv 262–271. cikkei szerinti összesítő nyilatkozatban szerepeltetett ügyletet/ügyleteket és adatokat a társasággal kapcsolatban.A Héa-irányelv 262. cikke határozza meg, hogy mely ügyletekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?

Részlet a válaszából: […] ...valamely vele egy háztartásban élő hozzátartozó a családi kedvezmény érvényesítésére nem tesznek a munkáltatónak (kifizetőnek) adóelőleg-nyilatkozatot, akkor az éves szja-bevallásban a gyermek, illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója közül csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Brexitet követően felmerült kérdések

Kérdés: 2020 októberében egy Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett adóalany terméket értékesített egy magyar adóalany részére. 2020 októberében megtörtént a termékek leszállítása, és számla is kiállításra került. A magyar adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést a 2020. október havi áfabevallásában szerepeltette, és közösségi összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) is jelentette. Ugyanakkor 2021-ben a termékek egy részével kapcsolatban minőségi kifogás merült fel. Ha a minőségi kifogással érintett termékeket 2021-ben visszaszállítják Magyarországról az Egyesült Királyságba, akkor a magyar adóalanynak a korrekciót hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészében vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.Az adóalap és a fizetendő adó változásából eredő különbözet elszámolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyező határozatában rendelkezik– az alapító tagok és a csatlakozó tag(ok) által bevallott,– még esedékessé nem vált adóelőlegek törléséről, valamint– a törölt adóelőlegek megfizetésére – a csoportos társaságiadó-alany létrejötte vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége megszűnt.Az Szja-tv. 46. §-ának rendelkezései alapján a jövedelem után a kifizetőt személyijövedelemadóelőleg--megállapítási és -levonási kötelezettség terheli, abban az esetben is, ha az szja-előleg levonása a bevételből nem lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...kielégítésére szolgáló termék, szolgáltatás költsége (öltöny vásárlása, szemüveg készíttetése, fodrász stb.).Az adóelőleg levonásakor a polgármester nyilatkozatot tehet tételes költségelszámolásról a költségtérítéssel szemben (10%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.
1
2
3
5