Elismert kötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.
Részlet a válaszából: […] ...által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az nem került kiegyenlítésre, vagy egyéb módon rendezésre (pl.: elengedés, beszámítás). Az ilyen jellegű kötelezettségek mérlegben történő szerepeltetésének nem feltétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Adósságkonszolidáció

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...– kölcsön-, illetve hiteljogviszonyon alapuló tartozása.A tartozás törlesztésére két lehetőség áll fenn. Az egyik az adósságelengedés, a másik eset az adósság átvállalása.Adósságelengedésnél a bankszámlára nem érkezik pénz, hanem a hosszú lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...miatt oszlopba kerül. A 6. oszlopba kerül még az ellenérték nélküli kisajátítás, az egyoldalú intézkedések, egy­oldalú követeléselengedés és a rendkívüli események. Rendkívüli esemény lehet, ha a selejtezésből származó hiányosság eseteként említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti követeléselengedésnek.A kérdésben a kis összegű követeléseknél egy általános helyzetismertetés jelenik meg, illetve a megoldás módjánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása

Kérdés: Hogyan történik a központi költségvetési szerveknél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg-előirányzat felhasználási keretszámlára történő átvezetése?
Részlet a válaszából: […] ...szerv dolgozójának lakásépítési és-vásárlási kölcsön folyósításának, kezelési költség, késedelmi kamat, kölcsönelengedésének számviteli elszámolása: kölcsön nyújtásapénzeszköz átutalása a számlát vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználása, követelések előírása, kötelezettségek előírása, követelés fejében átvett, átadott eszközök, kétoldalú követeléselengedés, kötelezettségátvállalás, kötelezettségvásárlás, kezességvállalás, bankgarancia-vállalás, kétoldalú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] ...2002. január 1-jétől a következő előírást rögzíti: "a követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésének, illetve törlésének".Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése az értékvesztés elszámolására a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.