3 talált cikk a költségvetés , személyi juttatások , szociális hozzájárulási adó , elhatárolás kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Központi költségvetési intézményként hogyan kell könyvelni a 2016. december hóban hóközi számfejtésként elutalt megbízási díjakat? Helyes-e az az eljárás, hogy csak a 2016-ban elutalt nettó megbízási díj kerül rá rovatra, és ugyanez az összeg kerül előírásra kötelezettségként (bérnaplón) 2016-ban, a levont járulékrész, illetve a fizetendő szociális hozzájárulási adó pedig 2017-ben? A 3661-es főkönyvi számra csak a K1101-es rovathoz kapcsolódó december hóközi kifizetéseket könyvelhetem, vagy minden december hóközi kifizetést?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2014. decemberben hóközi kifizetésként számfejtett megbízási díjakat? A Kincstár feladásában 2014. decemberben szerepelnek majd ezek a tételek, de a nettó részük már 2014-ben ki lett fizetve. Jó-e az a megoldás, hogy pénzügyi számvitelben lekönyvelem ezen megbízási díjak bruttó értékét és a szociális hozzájárulási adót, így a 42-esen ott lesz a levont járulékrész és a szociális hozzájárulási adó kötelezettségként, a költségvetési számvitelben pedig csak a nettó részt könyvelem le a kifizetéskor a megfelelő K1-es rovatra?