17 talált cikk az adásvétel , termékértékesítés , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság ügyfelei számára különböző lízingkonstrukciók keretében nyújt finanszírozást, többek között gépek, gyártósorok vonatkozásában. Egyes ügyletei keretében a társaság az ügyfél (megrendelő) által kiválasztott gépeket a Közösség területéről, másik tagállamból szerzi be. A gépek több darabban, több kamionban kerülnek leszállításra a megrendelő telephelyére. A leszállítást követően a szállító a gépeket összeszereli, beüzemeli és teszteli (vagy ezeket a munkákat alvállalkozójával végezteti el). A sikeres tesztidőszakot követően a szállító a gépeket átadja a társaság részére, amelyről átadás-átvételi jegyzőkönyv készül. A fizetési ütemezés az alábbiak szerint alakul. A szállító részszámlát állít ki a megrendelést, a gyártást, illetve az üzembe helyezést követően. Az egyes részszámlák sorban az ügylet ellenértékének 20 százalékáról, 60 százalékáról, valamint 20 százalékáról kerülnek kiállításra. A megosztás alapján az ellenérték 20 százaléka a megrendeléskor, 60 százaléka a megrendelt gép legyártásakor, a fennmaradó 20 százaléka pedig a gépek leszállítása, összeszerelése, beüzemelése és sikeres tesztelése után fizetendő a társaság részéről. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a részszámlákon feltüntetett egyes összegek nem állnak feltétlenül arányban a kibocsátásukig elvégzett részfeladatok ellenértékével. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az alábbi álláspontok összhangban állnak-e az Áfa-tv. rendelkezéseivel?
I. A társaság az ismertetett ügyletek vonatkozásában az Áfa-tv. 21. §-a szerinti, Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.
II. A közösségi termékbeszerzési ügyletek Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja az az időpont, amikor a szállító a társaság számára a beüzemelt gépeket a sikeres tesztidőszakot követően átadja (a felek között ekkor átadás-átvételi jegyzőkönyv készül).

Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
- a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
- a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
- a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
- az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása