29 cikk rendezése:
11. cikk / 29 Országos Pályaépítési Program keretében megvalósult műfüves labdarúgópályák számviteli nyilvántartása
Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?
12. cikk / 29 Önkormányzati társulás likviditási problémája
Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
13. cikk / 29 Pályázati előleg
Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az előleget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?
14. cikk / 29 Önkormányzati intézménynél végzett felújítás
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.
15. cikk / 29 Kölcsön nyújtása
Kérdés: A 2014. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civilszervezetnek? A kölcsön célja: pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló beruházás előfinanszírozása, illetve önrész biztosítása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítania az önkormányzatnak?
16. cikk / 29 Európai uniós pályázat számviteli elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
17. cikk / 29 Utófinanszírozás
Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
18. cikk / 29 Fordított áfa
Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.
19. cikk / 29 Államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség
Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?
20. cikk / 29 Beruházási támogatások adózási szabályai
Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.