7 talált cikk a határozat , költség , Európai Unió , ellenérték kifejezésre

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?