4 talált cikk a jogutódlás , GYES , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Városunk önkormányzatának képviselő-testülete a városunkban működő egyik múzeumot mint önálló jogi személyiségű intézményt megszüntette. A megszüntető okirat úgy rendelkezik, hogy az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a közfeladat ellátása tekintetében utódszervezete egy nonprofit kft. lesz. A múzeum által a megszűnés napjáig végzett adóköteles tevékenységet a megszűnést követő első naptól a nonprofit kft. végzi tovább, ugyanazon helyeken, a múzeum által korábban beszerzett eszközökkel. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a múzeum jogutód nélkül szűnt meg. Alkalmazhatjuk-e az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt mentesítő szabályt? Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés alkalmazható, mivel a megszüntető okirat értelmében a közfeladat ellátása tekintetében a múzeum utódszervezete a nonprofit kft. lesz, és ebből következően áfafizetési kötelezettségünk nem keletkezik.

Kérdés: Cégünk önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg a tulajdonos döntésének megfelelően alakítjuk át tevékenységünket. Ennek keretében a kft. ellenérték nélkül ad át olyan tárgyi eszközöket, amelyek beolvadásos átalakulás során kerültek tulajdonába. (Adót ezekkel a termékekkel összefüggésben nem vontunk le.) Egyes esetekben a tárgyi eszközök átadása az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalásával (tartozásátvállalás) történik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.