Kiküldetés körjegyzőségbe tartozó, székhelytelepüléstől eltérő településre

Kérdés: Körjegyzőségünk dolgozói a székhelytelepülésről a társult településekre történő kijutást a saját személygépkocsijukkal oldják meg, illetve egyik településre egyes időpontokban igénybe tudják venni a buszközlekedést is. A dolgozóknak heti rendszerességgel kell ügyfélfogadást és egyéb ügyintézést végezni. Eddig kiküldetésként került elszámolásra a közlekedési költség térítése. A 2012. március 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXCIX. törvény 54. §-ának (2) bekezdése alapján úgy értelmezzük, hogy sem a körjegyző, sem a dolgozók részére kiküldetés nem számolható el. 2012. március 1-jétől milyen jogcímen tudjuk megtéríteni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...utazás esetén a körjegyzőség nevére szólószámlával megvásárolt buszjegy ára mint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóutazási jegy ellenértéke kifizethető, megtéríthető, amely a magánszemélynélszintén nem számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ekhós jövedelem és a különadó

Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély. Azonban az egyszerűsítettközteher-viselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján csak atevékenység ellenértékeként kapott bevételre alkalmazható. A jogviszony megszűnéseesetén ilyen bevételnek minősül a felmentési (felmondási)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási idő időtartamát,cc) az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján kikötött időtartamotés a kötelezettség vállalásának ellenértékét,d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (atovábbiakban: Gt.) 22. § (2) bekezdés a) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Távolléti díj

Kérdés: Intézményünk (piac) reggel 6-tól 18-ig üzemel. A vagyontárgyak védelmét éjjeliőrök látják el, akik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak. Egymást nem váltják. Munkaszüneti napon a piac nem üzemel, ilyenkor az éjjeliőrök egymást váltják: reggel 6-tól 18-ig, illetve 18-tól reggel 6-ig dolgoznak. Megilleti-e az éjjeliőröket a munkaszüneti napon végzett munkáért további illetmény, a havi illetmény mellett? Ha munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett a közalkalmazott, az aznapi munkáért a munkabérén felül távolléti díj is megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...felül a munkaidő-beosztás szerinti napimunkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka eseténbiztosítandó ellenérték vagy átalány is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Üdülési csekkek adózása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglaltfeltételek szerint juttatott üdülési csekk ellenértékéből adott engedményadómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének2004. január 1-jétől hatályos 8.33 pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Kedvezményes dolgozói étkeztetés

Kérdés: Intézményünk dolgozóinak a térítési díja a vendégétkeztetés 61 százaléka. Ez azt jelenti – egy korábbi válaszuk szerint –, hogy a két ár közötti különbözetre is meg kell fizetni a dolgozói étkeztetés utáni áfát. Jól értelmezem-e az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés ba) pontját, vonatkozik-e az intézményre, mert közalkalmazotti jogviszonyt nem konkretizál? Honnan lehetett volna tudni, hogy a 70 százalékos dolgozói étkeztetéshez viszonyítva nem aránytalanul alacsony? Mi határozza meg ennek a mértékét? Ha a dolgozói étkeztetés pl. 210 forint/adag, a vendégétkeztetés 300 forint/adag, akkor beleférünk a 70 százalékba, és ez esetben nem kell megfizetni a 90 forint után az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 22. § (6) bekezdése értelmében az adó alapja ellenérték helyett a nyújtott szolgáltatás adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke, ha – többek között – az ellenérték a nyújtott szolgáltatás forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2
3