Munkáltatók által munkavállalók számára igénybe vett szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyes önkormányzati szolgáltatások áfája

Kérdés: Egy önkormányzat az alábbi szolgáltatásokat számlázza ki: - sírhelymegváltás (SZJ 93.03.11.0) - ravatalozóhasználat (SZJ 93.03.12.2) - halotthűtés (SZJ 93.03.12.2) A fenti szolgáltatásokhoz milyen mértékű áfát kell szerepeltetni a kimenő számlában?
Részlet a válaszából: […] ...defeltételezhetően mindezek az önkormányzat tulajdonát képezik, és amikortemetkezés történik, akkor ezen ingatlanok használatának az ellenértékéttérítteti meg a temetkezési vállalkozóval, illetve aki a komplex temetkezésiszolgáltatást nyújtja. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Önkormányzattól bérelt iroda albérlete

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Többcélú Kistérségi Társulás a leírtak szerint az általabérelt ingatlan egy részét ellenérték fejében lényegében albérletbe adja egyegyesület számára. Ez a tevékenység, illetőleg tartós jogviszony nem sokbankülönbözik a közte és az ingatlan tulajdonosa,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Ingatlan-bérbeadás járulékos bevételei

Kérdés: Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartozik), 25%-os adót kellfelszámítani. Abban az esetben, ha külön szolgáltatásonként elkülönítve terhelikát az igénybevevőre az ellenértéket, akkor azt az adott szolgáltatásbesorolásának megfelelő adókulccsal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?

Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység folytatása során történő elhasználódásról vanszó.Ennek ellenére továbbra is igaz az a megállapítás, hogy atermék ellenérték fejében történő átadása termékértékesítést valósít meg(Áfa-tv. 6. §-a). A törvény nem tesz különbséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Személygépkocsi-bérbeadás áfája

Kérdés: Költségvetési intézményünk alkalmanként kiadja a személyautóit magánszemélynek, saját dolgozónak, kft.-nek. Milyen áfakulcs terheli számlázáskor ezt a tevékenységet? Sofőrt nem adunk hozzá, részükre az üzemanyagköltséget APEH-árral és a 3 Ft-os karbantartási költséget számlázzuk ki. Mi a szolgáltatási jegyzék száma? Előfordul, hogy személyszállítást vállalunk sofőrrel együtt. Szintén a fentiek szerint számlázunk, ez esetben mi az áfakulcs, és az SZJ-számnak mit kell a számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetre vonatkozóan azonban figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdésének a) pontjában foglalt szabályozásra, mely szerint az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Sportcsarnok bérbeadása

Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!
Részlet a válaszából: […] ...takarja. Ez tulajdonképpen a sportlétesítményben megrendezendő sportesemény megszervezését mint szolgáltatást jelenti, amelynek ellenértékének megtestesülése tulajdonképpen az arra szóló belépőjegy is. Ez utóbbi szolgáltatáscsoport 15 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy áfaalanyiságát e beruházásra vonatkozóan nem veszíti el, feltéve hogy ellenérték fejében fogja üzemeltetni, illetve átadni az üzemeltetőnek. Ebben az esetben a beruházás megvalósításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.