11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás teljesítési időpontja
Kérdés:
Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?
2. cikk / 11 Munkahelyi és iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
3. cikk / 11 Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
4. cikk / 11 Újabb könnyítések a turizmus-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban
Kérdés: Ismereteim szerint a kormány további adózási könnyítéseket vezetett be a turisztikai ágazat megsegítésére. Ha jól tudom, turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Mire vonatkozik ez pontosan?
5. cikk / 11 Munkáltatók által munkavállalók számára igénybe vett szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?
6. cikk / 11 Turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos változások
Kérdés: 1. A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek csökkentése érdekében Magyarország Kormánya számos intézkedést hozott. Ismereteim szerint az intézkedések a turizmusfejlesztési hozzájárulást is érintik, mégpedig a fizetési kötelezettséget. Mind az éttermi szolgáltatások, mind a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után fizetni kell turizmusfejlesztési hozzájárulást. Mindkét típusú szolgáltatás utáni fizetési kötelezettségre vonatkozik a könnyítés?
2. Két lakást adok ki rövid távra egy online felület segítségével, amelyekben elsősorban turisták szállnak meg, de más is igénybe veheti a szolgáltatást (az ingatlanokat nem adom bérbe hosszú távra). Ez is kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül? Ezt a tevékenységet magánszemélyként végzem, és nem adok például reggelit a vendégek számára, amit egy szálloda rendszerint biztosít. Nem csak a szállodák, hotelek, panziók nyújtanak kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást?
2. Két lakást adok ki rövid távra egy online felület segítségével, amelyekben elsősorban turisták szállnak meg, de más is igénybe veheti a szolgáltatást (az ingatlanokat nem adom bérbe hosszú távra). Ez is kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül? Ezt a tevékenységet magánszemélyként végzem, és nem adok például reggelit a vendégek számára, amit egy szálloda rendszerint biztosít. Nem csak a szállodák, hotelek, panziók nyújtanak kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást?
7. cikk / 11 Konferencia részvételi díja
Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
8. cikk / 11 Önkormányzati intézmény rendezvényén történő vendéglátás adókötelezettsége
Kérdés: Klubkönyvtárunk (önkormányzati intézmény) zenei napok elnevezésű programot szervezett zenészek részére, akik a település családjainál voltak elszállásolva, viszont az étkeztetésükről a könyvtár gondoskodott (vendéglőben, illetve vásárolt élelmiszerből saját előállítással). A zenészek a vendéglátásért cserébe ingyenkoncertet adtak a település lakosságának. Kérdésünk az lenne, hogy az étkeztetés költségeit el kell-e ebben az esetben számolni reprezentációként?
9. cikk / 11 Továbbképzéshez, konferenciához kapcsolódó költségek adózása és számviteli elszámolása
Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?
10. cikk / 11 Reprezentáció
Kérdés: Önkormányzatoknál a reprezentáció nyilvántartása, bevallása, az utána fizetendő adó teljesítése hogyan szabályos?