10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Hibajavítás elhatárolás miatt
Kérdés: Központi költségvetési szerv 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek mérlegsorán térítésmentesen átvett tárgyi eszközök szerepelnek, mely eszközök bevételezése a tárgyévet megelőző 3. évben történt meg. Elhatárolásra csak a tárgyi eszközök bruttó értéke került. A bevételezést követő (de még tárgyév előtti) években ezeknek a térítés nélkül átvett eszközöknek az értékcsökkenési leírásának visszakönyvelése a 443-as számlával szemben nem történt meg. A tárgyévi rendezésnél gondot jelent, hogy a tárgyévi tervezett értékcsökkenés összege kisebb, mint a korrigálandó halmozott értékcsökkenésé. Tárgyévben milyen technikai lehetőségek vannak ezt a hibát javítani?
2. cikk / 10 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
3. cikk / 10 Fejlesztési támogatás elszámolással
Kérdés: A 2017. évi beszámoló ellenőrzés során a belső ellenőrzés észrevételezte, hogy a passzív időbeli elhatárolás között a fejlesztési célra kapott támogatást eddig a felhasználáskor szüntettük meg. Az ellenőr javaslata szerint az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a fejlesztésként megvalósított eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időbeli elhatárolást az értékcsökkenés negyedéves elszámolásakor szüntetem meg? Pl. Uniós beruházásnál, több 100 millió Ft esetén ez hány év alatt szüntethető meg a 2-3%-os leírási kulcs alkalmazásával? Helyes ez az elgondolás, amikor a bevételként elhatárolt összeget már a kivitelezőnek kifizettem, vagyis elköltöttem?
4. cikk / 10 Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása
Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
5. cikk / 10 Sporttal kapcsolatos szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?
6. cikk / 10 Állami támogatás elhelyezhetősége lekötött betétbe vagy befektetési jegybe
Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben felújításra pályázaton vissza nem térítendő állami támogatást nyert, amelyet teljes egészében meg is kaptunk 2015-ben. A beruházás kb. 4 hónap múlva (2016. év tavaszán) kezdődik. Kérdésem, hogy amíg felhasználásra nem kerül a támogatás, addig lekötött betétbe vagy befektetési jegybe elhelyezhető-e az összeg?
7. cikk / 10 Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
8. cikk / 10 Közhatalmi tevékenység
Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?
9. cikk / 10 "Különmunkáért" megbízási díj, választott tisztségviselők saját gépjármű-használatának megtérítése
Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.
10. cikk / 10 Beruházás, felújítás és karbantartás közötti különbség
Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".
