11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ruhapénzjuttatás adóvonzata
Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
2. cikk / 11 Ruhapénzzel történő elszámolás
Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)
3. cikk / 11 Önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi polgármester általi magáncélú használata
Kérdés: A polgármester jogviszonya különleges foglalkoztatási jogviszony, és adójogi szempontból az Szja-tv. 25. §-ának hatálya alá tartozik. A Mötv. 71. §-a alapján a polgármester költségtérítésre jogosult, azonban a hivatalnál is keletkeznek a feladatellátásához kapcsolódó kiadások, például a hivatali számítógép-használat, a hivatali utazás szállásköltsége, a hivatali gépjármű használata. A kérdés az, hogy a hivatal hogyan számolja el a polgármester általi hivatali gépjármű-használatot? Megoldás lehet-e az, ha a képviselő-testület megállapít a polgármester részére egy éves kilométerkeretet a hivatali gépjármű személyes használatára, és a polgármester havonta elszámolólapot állít ki a kilométeróra állásáról, a cégautóadó-fizetési kötelezettség megfizetése mellett? Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a személygépkocsi magáncélú használata. Általános szabály, hogy ami után szja-t nem kell fizetni, az után más járulékot sem. A cégautóadó megfizetése mellett a kilométerek nyilvántartásának vezetése az üzemanyag-felhasználás miatt szükséges.
4. cikk / 11 Gazdasági vezető besorolása, illetménynövekedés
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény gazdasági vezetőjének személyügyi szervező szakon főiskolai végzettsége és felsőfokú költségvetési oklevele van. Ebben az évben a Corvinus Egyetem közigazgatási karán költségvetési ellenőrzés szakirányú diplomát szerzett (fő tantárgyak: pénzügy, költségvetési számvitel, költségvetési gazdálkodás, elemzés, ellenőrzés). Átsorolható-e "G" kategóriába, vagy további szakképesítésként vehető figyelembe ez a másoddiploma?
5. cikk / 11 Közalkalmazotti illetménypótlék
Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
6. cikk / 11 Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél
Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
7. cikk / 11 Élelmezésvezető felsőfokú végzettséggel
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kis óvodában élelmezésvezetőként. Végzettségeim: gimnáziumi érettségi és előadói munkakör betöltésére jogosító bizonyítvány (204./1976./MK 10/OM) számú utasítás alapján. Középfokú postaforgalmi tanfolyam FK 109, 1980; Élelmezésvezető OKJ 52660101. (2001. évben); Számítógép-kezelő (-használó) OKJ 33464101 (2003. évben); Általános szociális munkás főiskolai oklevél (2008. évben). "D" fizetési osztályba vagyok besorolva. A felsorolt szakképesítések valamelyike után jár-e nekem további szakképesítések címén valamilyen juttatás?
8. cikk / 11 Közalkalmazotti besorolás II.
Kérdés: A mellékelt képesítő oklevéllel intézményünknél informatikus munkakörben alkalmazásban álló közalkalmazott milyen fizetési osztályba sorolható? Feladatköre: rendszergazda, osztályvezető. Nevezettet 1997. február 1-jétől sorolták az "F" fizetési osztályba. Átsorolása óta több ellenőrzés is volt az intézményben, de eddig nem kifogásolták ezen besorolást, pedig az ellenőrzöttek között nevezett közalkalmazott minden esetben szerepelt. Most más személyek ellenőriztek, és megkifogásolták a közalkalmazott "F" fizetési osztályba sorolását, mivel véleményük szerint – melyet írásba is foglaltak – ő csak az "E" fizetési osztályba történő besorolásra lenne jogosult. A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a könyvtári szakinformatikus, informatikus "F" fizetési osztályba sorolandó. Nevezett egyben osztályvezető is, de ha visszasoroljuk az "F" fizetési osztályból, akkor az osztályvezetői kinevezését is vissza kell-e vonni? (A mellékelt oklevélen ennyi van: Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézete; Képesítő oklevél; Információrendszer-programozó felsőfokú szakképesítést szerzett. Az oklevél minősítése: kitűnően megfelelt; Kelt: Debrecen, 1993. július 6.)
9. cikk / 11 Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása
Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
10. cikk / 11 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?