8 talált cikk a jogcím , költség , szállítás , ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?

Kérdés:

Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?