Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani, ami a gyakorlatban egyeztető levelek kiküldését, a visszaérkező levelek feldolgozását, a nyilvántartással való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
Részlet a válaszából: […] Egy adott tárgyi eszköz üzembe helyezése annak rendeltetésszerű használatbavételét jelenti. A rendeltetésszerű használatbavétel feltétele, hogy a költségvetési szerv az adott tárgyi eszközt a tevékenységéhez, a működéséhez ténylegesen használni kívánja, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Készpénzes számla

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.
Részlet a válaszából: […] ...érintő pénzmozgásokjogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz-záróállomány maximálismértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, azellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Idegen nyelven kiállított számla

Kérdés: Intézményünkhöz egyre gyakrabban érkezik nem magyar nyelvű számla. Felhívásunkra a szállítók egy része küld magyar nyelvű számlát, mások erre nem hajlandóak. Tudomásom szerint a bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. Amennyiben le kell fordíttatni a bizonylatot, azt kell-e hitelesíttetni? Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek.A törvényi rendelkezés értelmében elfogadható a nem magyar nyelven kiállított számla is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.