Találati lista:
1. cikk / 18 Teljesítésigazolás
Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
2. cikk / 18 Költségvetési szervek szabályzatai
Kérdés: Önkormányzatunknak több olyan gazdálkodással összefüggő szabályzata van, amit a hatálybalépése előtt a képviselő-testülettel jóváhagyatott a jegyző. A szabályzatok egy része csak az önkormányzatra vonatkozik, a többsége azonban ki van terjesztve a költségvetési szerveinkre is (pl. óvoda, szociális intézmény).
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?
3. cikk / 18 Selejtezési eljárás
Kérdés: Önkormányzati alrendszer selejtezésével kapcsolatban helyes-e az az eljárás, miszerint a tárgyi eszközök, készletek esetében a selejtezéskor a felügyeleti szerv részéről nem vesz részt senki (pl. önkormányzati belső ellenőr) akkor, mikor ezeket az eszközöket/készleteket közpénzből szerezték be? (Az intézet is lényegében az önkormányzat "tulajdona", ebből adódik, hogy az alrendszer eszközei/készletei is az önkormányzatéi, nem az intézetéi, amelyik ezeket használja.) A selejtezési szabályzat ezt nem szabályozza, nem említi meg.
4. cikk / 18 Számla érvényesítése
Kérdés: Intézményünknél felmerült, hogy a bejövő számlák eredeti példánya nem a könyvelés mellett kerülne lefűzésre, hanem a központi irattárban. Előírás-e, hogy a számla kifizetése előtti érvényesítéskor a számla eredeti példánya alapján történjen az érvényesítés, valamint a könyvelési bizonylatok között az eredeti számlát kell lefűznünk?
5. cikk / 18 Pénzkezelés szabályai
Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
6. cikk / 18 Érvényesítés
Kérdés: Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)
7. cikk / 18 Szabályzatok
Kérdés: Önkormányzatunk intézményei önállóan működők, a pénzügyi gazdálkodási feladataikat alapfeladatként az önkormányzati hivatal látja el. A gazdálkodás egységes elvek és szabályok alapján történik. A szabályzatainkat (Számviteli politika, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Eszköz és források értékelési szabályzata, Önköltségszámítási szabályzat, Selejtezési szabályzat, számlarend, Bizonylati rend, Pénzgazdálkodási jogkörök szabályzata) kiterjesztettük az intézményekre is, és az intézményvezetők mint a költségvetési szervek vezetői aláírták azokat. Ezzel a gyakorlattal megfelelünk az intézményekre vonatkozó szabályozási előírásoknak, vagy intézményenként külön kell elkészíteni a fenti szabályzatokat?
8. cikk / 18 Önkormányzati hivatal szabályzatainak kiterjesztésre az önkormányzatra
Kérdés: Az Ávr. 13. §-ának (3a) bekezdése alapján az önkormányzati hivatalnak a kormányrendeletben megjelölt szabályzatait az önkormányzatokra ki lehet terjeszteni. Szabályos-e, illetve mi lehetne a dokumentálási feltétele annak, ha az önkormányzati hivatalnak a számviteli törvényben megjelölt szabályzatai is kiterjesztésre kerülnének az önkormányzatra?
9. cikk / 18 Érvényesítés
Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
10. cikk / 18 Jegyző által át nem ruházható jogkör
Kérdés: Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?
